Több mint kétszáz esztendeje él a magyar történelmi tudatban és még a napi politikai csatákban is az a megjegyzés, amelyet Johann Gottfried Herder terjedelmes történelemfilozófiai munkájában elejtett.

„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, a jelen, s kétségesebb a jövő.”

Hogyan lehet megbecsülni egy adott szó korát, egyáltalán: meg lehet-e pontosan becsülni a régiségben, vagy meg kell elégednünk az úgynevezett relatív kronológiával? 

Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig című könyv megjelenése kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyarságkutató Intézet. Az eseményen a kötet szerkesztőivel – Dr. Klima Gyula filozófussal, Dr. Nagy József filozófussal és Dr. Bíró Csilla irodalomtörténésszel – Dr. Perecz László filozófus beszélgetett.

Török–magyar kapcsolatok a középkorban – Magyarrá lett török népek címmel rendezett tudományos tanácskozást az Isztambuli Medeniyet Egyetem (Istambul Medeniyet Üniversitesi) 2024. november 18–19-e között.

Az Abasáron folytatott feltárásokon napjainkig több száz temetkezést dokumentáltak. Ezek döntő többsége a 2020–2021-ben végzett kutatások során került elő. Az akkori ásatást Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr ötlete alapján és támogatásával, a Magyarságkutató Intézet végezte. Az ezt megelőző kutatások alkalmával pedig megközelítőleg 16 sírt bontottak ki 2006–2011 között. 

A magyar tudományos és műszaki sikerek között érthető módon jobban számontartjuk azokat, amelyek ma is megtalálhatók környezetünkben, ilyen például a golyóstoll. Pedig nem kevésbé érdekesek azok a leleményes mérnöki megoldások, amelyek fölött azóta eljárt az idő. 

Babucs Zoltán hadtörténész és Kovács Attila Zoltán irodalomkutató-történész sajtó alá rendezésében, több száz lábjegyzettel és pompás képanyaggal jelent meg az „Igazságot Magyarországnak!

Az utóbbi két év egyik leggyakrabban emlegetett kifejezése a mesterséges intelligencia, mert a Chat GPT nevű rendszer 2022 novemberének végén került nyilvánosságra, és innentől kezdhette el használni a nagyközönség. 

Vörösmarty Mihály (1800–1855) az ember és a nemzet sorsát megjelenítő veretes gondolatok klasszikus szerzőjeként vonult be nemcsak a magyar irodalomtörténetbe, hanem a hazai kultúrtörténetbe.