
Árpád-házi uralkodók feliratos síremlékei
Az Árpád-házi uralkodók többsége Székesfehérváron nyert végső nyughelyet, de nem volt ritka az sem, hogy a magyar királyokat saját alapítású egyházi intézményeikben – prépostságokban, apátságokban, székesegyházakban – helyezték örök nyugalomra.
Együttműködés a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány között
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében.


A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet
Az új sorozat a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ. A szakértők minden alkalommal a honfoglalás és a népvándorlás történeti korszakának megközelítési lehetőségeit járják körbe.
Dombvidékről a mélyföldre: a németalföldi peregrináció emlékei
A pécsi Klimo-könyvtár állományából már többször került elő ezeken az oldalakon egy-egy különleges kötet vagy szöveg. Mégis, minél inkább elmélyünk a könyvtár kincsei között, annál újabb és újabb, meglepő művek akadhatnak a kezünkbe.


Kétszáz esztendeje született Finály Henrik
Bárki, aki a latin nyelv komolyabb tanulmányozására adja a fejét, előbb-utóbb találkozik a tapasztaltabbak jótanácsával: miért nem nézed meg a Finályban?
Kit rejt az abasári kápolna sírja? – 2. rész
Ahogy arról a tavalyi év végén beszámoltunk, sikerült azonosítani az abasári korai templomhoz csatlakozó kápolnában eltemetett személy 2007-ben kibontott vázát.


Szomszédoló szavaink, avagy a lecsó
Noha a lecsó minden bizonnyal balkáni eredetű étel, mára a magyar gasztronómia egyik meghatározó alappillérének és a magyar ételklasszikusok sorába tartozó fogásnak tartjuk.
A magyarországi latin periratok kétarcú nyelvezete
A hazai perjog történetében járatosak előtt ismert, hogy Magyarországon először II. József 1786-ban kiadott Ordo iudiciariusa kísérelte meg „kódexjelleggel szabályozni a peres eljárást úgy, hogy valamennyi polgári perre mérvadó általános normákat vezetett be.”1


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
„KATONAI, ILLETVE ÉLETMÓD MEGJELENÍTÉSÉT” ÁBRÁZOLÓ TÖRTÉNETI HAGYOMÁNYŐRZŐ FOTÓPÁLYÁZAT
Választott magyar király koronázás nélkül
1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választotta.
