A Magyarságkutató Intézet harmadik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztal-beszélgetését. Ez alkalommal a kutatók a reneszánsz és a barokk kor a hunokról fennmaradt forrásait vizsgálták.

A Szent Korona a magyar nemzet keresztény államiságot jelképező szinte vallásos áhítattal őrzött ereklyéje. A titokzatos eredetű fejék származása ma sem tisztázott, és a korona hányattatott sorsa is méltó párját képezi a magyarság történelmének.

1964 óta, kereken 60 éve József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Erről a napról emlékezett meg Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke.

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának kutatói Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumban folytatják az archeogenetikai kutatásokat.

A Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom egyik határvára, Zimony, a XII. század közepén gyakran cserélt gazdát, köszönhetően a két ország közötti háborúskodásnak. 859 éve is uralomváltás küszöbén állt az Al-Duna partján fekvő város (ma már nem önálló, hanem Belgrád része), amikor a kapuja előtti tér képét egy halott férfi látványa tette lehangolóvá.

Díszszemlére került sor 1849. április 7-én a gödöllői Grassalkovich-kastélynál, ahol a táborban tartózkodó Kossuth Lajos bizottmányi elnök megtekintette a feldunai hadsereg csapatait. Haditanácsot is tartottak; Kossuth a főváros mielőbbi visszafoglalása mellett kardoskodott, de a katonák végül meggyőzték: jelen helyzetben Komárom felmentése az elsődleges.

A népmese az egyik legősibb tudáskincs. Vall a nép eredetéről, közös hitvilágáról és erkölcsi normáiról is. A népmesék első tudományos hazai feldolgozása mégis csak a XX. században történt meg Berze Nagy Jánosnak (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. － Pécs, 1946. április 6.) köszönhetően.

Klapka tápióbicskei könnyelműsége 1849. április 4-én kis híján hadműveleti céljuk idő előtti felfedését eredményezte, ám Görgeinek igaza volt abban, hogy az ellenféllel „szemben egy-egy hadászati hibát is bátran el lehet követni.”

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója sajtótájékoztató keretében számolt be a 2023. március 13-tól eltelt egy év tudományos eredményeiről.

Strattmann Eleonóra (1672–1741) gyermekei a magyar történelem talán legsikeresebb testvérpárja volt. Az idősebbik fiút, Batthyány Lajos Ernőt (1696–1765) az első magyar világi kancellárként (1733–1746) és az utolsó „nemzeti nádorként” (1751–1765) ismerhetjük. Jelen ismeretterjesztő tanulmány az ifjabbik fiú, Batthyány Károly József (1697–1772) életútját ismerteti röviden, aki a katonai pályát választotta.