Elkészült IV. Béla magyar királyunk unokájának, Béla macsói hercegnek a gipszből készített, élethű arcrekonstrukciója.

II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta. 

Mi történik akkor, ha két vagy több nyelv találkozik? Hogyan hatnak egymásra? Valóban kulcsfontosságúak a változások katalizálásában a kétnyelvű személyek és a kétnyelvű családok? A sorozatom előző részében feltett kérdésekre itt keressük a további válaszokat.

A nyelvpolitikával és nyelvi tervezéssel foglalkozó szakirodalmak gyakori vitatémája a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés terminológiája, viszonyuknak megkülönböztetése.

Kevés találmánya volt a technika történetének, amely olyan mélyreható változásokat hozott volna az ipari forradalom korában, mint az erősáramú elektrotechnika megjelenése. Ebben a magyarok ismét úttörő szerepet vállaltak egerfarmosi és sztergovai Kandó Kálmán találmányával.

Kétszáz évvel ezelőtt,1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár, az 1848-49-es magyar honvédség tábori törzslelkésze, atyai ágon felvidéki eredetű, főnemesi családba. Szülei Mednyánszky József (1789–1868) és Eleonora Richert De Vhirt (1798–1889) voltak. Egyik testvére, Mednyánszky László (1819–1849) a szabadságharc vértanúja lett. Unokaöccse volt a híres festőművész, aki szintén a László nevet viselte (1852–1919). 

A fenti címmel rendezett pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívuma. A rendezvény alcíméhez híven – Ősműveltségünk keleti kapcsolatairól a tudomány és hagyomány szemszögéből – a téma neves kutatói osztották meg ismereteiket.  

Az elmúlt évtizedek nemzetépítő folyamatainak köszönhetően az anyaországi magyarság egyre többet hallhatott a trianoni békediktátum által elszakított nemzettestvéreiről.

Mai utazós világunkban, amikor tanulás, munka, pihenés miatt akár többezer kilométerre is elkalandozunk, a szerelem sem ismer többé földrajzi vagy nyelvi határokat. Ki ne látott volna olyan „vegyes” családot, amelyben, ha mindkét szülő becsüli anyanyelvét, kétnyelvű gyermekek cseperednek? Ők pedig, bármilyen jó módszerek is vannak ma már a többnyelvűség következetes tanítására, kiváló példái annak, mi történik, ha két nyelv egymással szoros kapcsolatba kerül. 

A kárpátaljai magyar iskolások már alsóban megismerkednek Szalai Borbála gyermekverseivel, iskoláséveik alatt megtanulják memoriterként Kovács Vilmos és Vári Fábián László műveit. A nagy hagyományokkal rendelkező szavalóversenyeken a résztvevőknek gyakran alkalma nyílik megismerkedni a szerzőkkel, akik megtisztelik jelenlétükkel az eseményt.