Az 1562-ben e napon elhunyt Nádasdy Tamás modern életrajza még várat magára, de neve jól ismert az egyháztörténet kutatói előtt is. Élete évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket, egy alapvető kérdésben pedig a XVIII. század óta vita zajlik: protestáns vagy katolikus volt-e a nádor?

„Húsz [21] évig, három hónapig és tizenöt napig uralkodott tehát. Négy fiút nemzett; Árpádot, Gézát, Istvánt és Bélát. Elköltözött pedig az Úrhoz az Úr ezeregyszázhatvanegyedik [1162.] évében, május harmincegyedikén, egy szerdai [csütörtöki] napon. Teste Fehérvárott nyugszik.” 

A Magyarságkutató Intézet – archeogenetikai kutatásainak köszönhetően – azonosíthatja Árpád-házi Szent Margit királylány koponyaereklyéjét – hangzott el az intézmény május 30-i sajtótájékoztatóján.

Egy harmincévesnél is hosszabb uralkodás vette kezdetét 819 évvel ezelőtt, május 29-én pünkösdkor. II. András királysága legalább annyira mozgalmasan telt, mint hercegsége: háborúk, sikerek, kudarcok tarkították. Túlélte két feleségét és szentéletű leányát is. Apja és bátyja uralkodói elveivel szakítva bőkezűen osztogatott birtokadományokat. E folyamat mélyreható változást hozott az ország életében: nem túlzás azt állítani, hogy II. Andrással kezdődött a „történelmi” XIII. század Magyarországon.

Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához.

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi azt a 172 levél terjedelmű elsősorban latin, részben magyar nyelvű pergamenkódexünket (jelzete MNy 1.), amely középkorkutatásunk egyik legkorábbi, megkerülhetetlen forrása. Feltehetőleg Jánosi (ma Rimavské Janovce, Szlovákia) bencés kolostorában másolták 1192–1195 között XII. századi könyvírással.

Az 1849. évi tavaszi hadjárat Komárom felmentésével elérte hadműveleti célját. Bár a császári-királyi fősereget nem sikerült megsemmisíteni, az további harc nélkül elhagyta Magyarország területét. Görgei Artúr vezérőrnagy és táborkarának többsége tovább akarta űzni a megtépázott ellenséget, ám Klapka György vezérőrnagy javallatára végül Budavár ostromát határozta el. 

Pájer Antal Szittyavirágok című hat szonettből álló ciklusa – amelyben a hun-magyar történelem néhány kiemelkedő alakját, helyszínét és eseményét vonultatta fel Attilától Mátyás királyig – még Petőfi Sándor tetszését is elnyerte.

Ezzel a címmel indított kerekasztal-sorozatot a Magyarságkutató Intézet. A 2024. május 16-i első beszélgetés központi alakja IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária legidősebb leánya, Árpád-házi Szent Kinga volt, aki jelentős szerepet játszott a női szerepekről való gondolkodás XIII. századi megváltozásában, így hatással volt a korabeli női eszménykép alakulására.