Egy közép-európai történet; Haáz Rezső újonnan fellelt akvarellje
Szokták mondani, hogy a könyveknek megvan a maguk története, azonban a jelen ismertetés is mutatja, hogy csak annak lehet és lesz meg a története, amire vigyázunk.
„Alkony, dics, fohász” – Egy elfeledett magyar grammatikáról
1763-ban jelent meg Adámi Mihály német ajkúaknak szánt magyar mint idegen nyelv grammatikájának második, bővített kiadása Ausführliche und neuerläuterte ungarische Sprachkunst… [Részletes és átdolgozott magyar nyelvmesterség…] címmel.
A poeta doctus és a Kelet Születésének 250. évfordulóján Csokonai Vitéz Mihályra emlékezünk
A magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb költőjére emlékezve – sokoldalúságának megfelelően – méltathatnánk irodalmi és magyar nyelvi tevékenységét, képzettségét és tájékozottságát, politikai érdeklődését, fordítói munkásságát. Jelen megemlékezés azonban a poeta doctus tevékenysége egy kevésbé ismert színfoltjának bemutatásával tiszteleg a költő emléke előtt.
A kassai magyarok ünnepén jártunk
A napokban immár 55. alkalommal rendezte meg a Csemadok Kassai Városi Választmánya a Kazinczy Napokat a Thália Színház Márai Stúdiójának színpadán Beszélni nehéz? címmel.
Egyeztetés Üzbegisztán Nagykövetével
Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke megbeszélést folytatott Őexcellenciája Bekhzodbek Paygamov-val, Üzbegisztán budapesti nagykövetével.
Emlékét őrizzük! Kapitánffy István (1932. október 23. – 1997. november 15.)
Kapitánffy István sok éven át, egészen haláláig vezette az ELTE Görög Tanszékét, valamint tanított az Eötvös Collegiumban, s mindeközben a PPKE Középkortudományi Intézetének megszervezésében is részt vett, és annak vezetője is volt.
Honfoglalás és kora Árpád-kori ékszereink III.
A foglalatukban kő- vagy üvegbetéttel ellátott, részben aprólékos ötvösmunkával, részben öntött technológiával készült gyűrűk után a következő csoport tagja már kivétel nélkül formába öntött módon készültek, vagyis mai fogalmaink szerint szinte tömegáruknak tekinthetők.
Nemcsak az igaz, hogy nyelvében él a nemzet, hanem az is, hogy nyelve nélkül elvész
„A magyar nyelv napjának kettős üzenete van. Egyrészt emlékeztet arra, hogy nyelvünket ápolni és fejleszteni kell, másrészt, különösen a trianoni országcsonkítás és nemzetfeldarabolás után arra, hogy éppen közös anyanyelve köti össze a Kárpát-medence (és a világ) minden magyarját, bárhol is éljen” – vallja a Magyarágkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. Dr. Pomozi Pétert a Vasárnap című lap szólaltatta meg a magyar nyelv hagyományairól és ünnepéről.
Egyetemi hallgatók tudományos szöveges produktumainak vizsgálata
A Magyarságkutató Intézet tudományos feladatai közé tartozik a múltunkra, kultúránkra vonatkozó ismeretek bővítése, torzításmentes megjelenítése. Ezen túlmenően az intézet természetesen tudományos igénnyel figyeli és értékeli a jelenkor történéseit, összefüggéseket tár fel az egyes tudományos, kulturális területeken regisztrált tényezők között, hogy ezzel szükség szerint segítse a mind tisztább, reálisabb kép kialakítását.
„A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.” Kazinczy Ferenc
Nekem minden nap a magyar nyelv napja, még az is, amikor egész nap nem beszélek magyarul… hangosan. Mert magamban mindig csak magyarul. Talán tőlem még nem hamis ez a mondat. Bár erőst hatnak a nyelvhasználatomra az utóbbi időben innen-onnan, még mindig az én választásom, hogy mikor és meddig lesz magyar nyelv napja az én napom Kárpátalján.