![II. Géza király ábrázolása a Képes Krónika](/assets/articles/2023/09/II.%20Geza%20kiraly%20abrazolasa%20a%20Kepes%20Kronika.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/II. Geza kiraly abrazolasa a Kepes Kronika.jpg?width=720&height=540)
Gazok, hitványok – és győztesek Egy 877 éve megvívott csata emlékére
1146. szeptember 11-én a Lajta és a Fischa folyó közén II. Géza király nagy létszámú serege megütközött II. („Jasomirgott”) Henrik bajor herceg és osztrák őrgróf (1156-tól osztrák herceg) fegyvereseivel.
Egy kevéssé ismert Szent László-ábrázolás
A közelmúltban levonult drávai árhullám talán kissé távoli asszociációval fölidézheti bennünk ennek a közepes európai folyónak a magyar történelemhez kötődését, pontosabban ennek a kötődésnek az eredetét.
![Székely Bertalan: Szent László átkel a Dráván, falkép (Mária-kápolna, Székesegyház, Pécs). A szerző felvétele](/assets/articles/2023/09/Szekely%20Bertalan_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Szekely Bertalan_cover.jpg?width=720&height=540)
![Párducz Mihály boritókép](/assets/articles/2023/09/Parducz%20Mihaly%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Parducz Mihaly _cover.jpg?width=720&height=540)
A Kárpát-medence szkíta kora és annak keleti kapcsolatai Párducz Mihály kutatásaiban
115 évvel ezelőtt, 1908. szeptember 11-én, a vajdasági Fehértemplom községben született Párducz Mihály, a XX. századi magyarországi vaskori kutatás egyik legelismertebb szakembere.
„A természet törvénye tilt minden hazugságot”
1723. szeptember 11-én született Érsekújvárott Pray György, jezsuita történetíró, aki a történeti irodalomban oly gazdag 18. századból azzal magaslik ki, hogy ő volt az első magyar történész, aki munkásságát következetesen a források kritikai vizsgálatára alapozta, és gyakorlatilag ettől fogva beszélhetünk modern magyar történettudományról.
![Pray György (1723–1801) Forrás: wikipedia.org](/assets/articles/2023/09/Pray_Gyorgy_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Pray_Gyorgy_cover.jpg?width=720&height=540)
![I. Béla király](/assets/articles/2023/09/Nevtelen%201600%20%201200%20keppont%203.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Nevtelen 1600 1200 keppont 3.jpg?width=720&height=540)
Trónomlás Dömösön, halál a patak partján 960 éve hunyt el I. Béla király
„Eltemették pedig Szent Megváltó monostorában, amelyet ő építtetett azon a helyen, amelyet Szekszárdnak hívnak. Ez a Béla ugyanis kopasz volt és barna bőrű, ezért saját monostorát saját külsejéről Szekszárdnak nevezte el.”
Pápai Páriz Ferencre emlékezünk
Háromszázhét éve ezen a napon hunyt el Pápai Páriz Ferenc tudós, polihisztor, a magyar orvostudomány nagy alakja. Sokoldalúságára jellemző, hogy legtöbben mégis szótáríróként gondolnak rá.
![Pápai Páriz Ferenc](/assets/articles/2023/09/Papai%20Pariz%20Ferenc_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Papai Pariz Ferenc_cover.jpg?width=720&height=540)
![Eger ostroma (Kép forrása: wikipedia)](/assets/articles/2023/09/Eger%20ostroma_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Eger ostroma_cover.jpg?width=720&height=540)
„Az basáknak Egör alá szállása”
Eger ostromának kezdete 1552. szeptember 9-én.
Vértezettel és anélkül
Nagykanizsa főterének északi részén találjuk a fölirata szerint Theophilus Boheim alkotta Szentháromság-szobrot, amelyet eredetileg 1773-ban állítottak föl.
![Vértezettel és anélkül](/assets/articles/2023/09/Vertezettel%20es%20anelkul_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Vertezettel es anelkul_cover.jpg?width=720&height=540)
![Képek forrása: wikipedia](/assets/articles/2023/09/Nevtelen%201600%20%201200%20keppont%201.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/Nevtelen 1600 1200 keppont 1.jpg?width=720&height=540)
Zrínyi IV. Miklós kirohanásának emlékezete a közoktatásban
Közel egy hónapon át védte Zrínyi IV. Miklós Szigetvárt 1566-ban, az I. Nagy Szulejmán szultán által vezetett oszmán sereggel szemben, végül maradék csapataival a belső várba szorult. Ekkor a vár feladása helyett katonái élén szeptember 7-én kitört és hősi halált halt.
365 éve égették fel a tatár hadak Gyulafehérvárt
„Bizony recsegve, ropogva omlik össze Erdély” – írta Zrínyi Miklós 1658. augusztus 24-én kelt levelében, amikor cáfolni igyekszik azt a hírt, hogy ő törekednék a váradi főkapitányságra.
![II. Rákóczi György tallérja (forrás: Wikipédia)](/assets/articles/2023/09/II.%20Rakoczi%20Gyorgy%20tallerja_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2023/09/II. Rakoczi Gyorgy tallerja_cover.jpg?width=720&height=540)