Boldog Kingát

A lengyel származású II. János Pál pápa 1999 kora nyarán körútra indult saját hazájában. Ez volt minden idők leghosszabb pápai látogatása Lengyelországban, II. János Pál regnálását tekintve a nyolcadik, amelynek fénypontja a korábban már boldoggá nyilvánított Kinga, IV. Béla magyar király (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária elsőszülött gyermekének szentté avatása volt 1999. június 16-án.


A magyar közgondolkodásban mindig erősen jelen volt a keleti származás gondolata, és számos magyar kutatót erősen hajtott a vágy, hogy felfedje a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldja származásuk rejtélyét. 

Németh Gyula

Huszárok és dzsidások közelharca a csornai ütközetben.

1849 júniusában a császári-királyi hadsereg és a cári csapatok megindították támadásukat Magyarhon ellen. Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy személyében új főparancsnok került a császári ármádia élére, aki elődeivel ellentétben nem habozott és minden eszközt igénybe vett a győzelem kivívásához.


Mindig éltek közöttünk olyanok, akik önfeláldozó munkájukkal tették könnyebbé, elviselhetőbbé mások életét. Sokakra széles körben emlékezik az utókor, míg mások emlékezete szűkebb közösségekben él tovább, ám az ő nagyságuk is örök példaként szolgálhat. Ilyen volt Hibay Károly, a szegények egri orvosa is.

„N. S.” azaz „Non Solvens” felirattal jelzett recept

Preszkíta és kora szkíta kori emlékek

Alekszandr Alekszandrovics Jesszen orosz régész, a kaukázusi rézkor, bronzkor és kora vaskor kutatója, a kaukázusi korai fémművesség szakembere.


Látványos rendezvények sora kísérte az Ezredéves Országos Kiállítást 1896-ban. Ezek közül kétségtelenül a legpompásabb esemény volt a Szent Korona június 8-án tartott ünnepe. Az időpontválasztást meghatározta Ferenc József 1867. évi koronázásának napja, amelynek ekkor volt a 29. évfordulója.

A Szent Korona ünnepe

Mozaik a kárpátaljai magyar irodalomból 6. rész

Tegnap

Az én hazám
csendes pentaton ének.
Ha szívemhez hajolsz,
eléneklem néked.

Horváth Sándor: Haza¹


A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk. 

Nemzeti Újság 1920. június 4

Magyar könyvtárban spanyol imakönyv

A kéziratokkal foglalkozó Scriptorium-konferenciasorozat idei rendezvényére május 30-31-én Debrecenben került sor. Itt mutatta be kézirat-kutatásainak eredményét a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Dr. Majorossy Imre az egyik legkülönlegesebb, spanyol nyelvű kézirattal kapcsolatos munkájának eddigi fejleményét összegezte.


Az 1562-ben e napon elhunyt Nádasdy Tamás modern életrajza még várat magára, de neve jól ismert az egyháztörténet kutatói előtt is. Élete évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket, egy alapvető kérdésben pedig a XVIII. század óta vita zajlik: protestáns vagy katolikus volt-e a nádor?

Orlai Petrich Soma: Nádasdy és Tinódi