Békés katonáskodásban volt része a Magyarságkutató Intézetnek április 10-én Révkomáromban.

„Hivatásérzés, az európai szerep tudata, s a mély kötelesség: szeretni és szolgálni a népet, melyhez nyelv, emlék, jó és rossz sors, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz... Ez a dolgunk Európában.”

Vác-Hétkápolnánál ért véget a 36. Tavaszi Emlékhadjárat anyaországi eseménysorozata.

2025. április 8-án dr. B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese és dr. Szuromi Rita, a Heves Vármegyei Honismereti Egyesület elnöke együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében az intézet és az egyesület kölcsönösen segíti egymás céljainak is feladatainak megvalósulását.

535 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek síremlékét – a legtöbb XIV–XV. századi magyar király síremlékéhez hasonlóan – a törökök a XVI. század második felére elpusztították.

Köszönő és köszöntő szavak hangzottak el a Magyarságkutató Intézet munkatársainak minapi összejövetelén.

Az április elsejei bolondériák eredetére jónéhány magyarázat létezik, számos részigazsággal: ezek szerint antik római és / vagy ősi kelta tavaszünnepi hagyomány része a tréfálkozás, a becsapós feladatok, lehetetlen küldetések kitalálása, és más efféle játékok.

Bura László sokoldalú kutató volt, nyelvészettel, névtannal, helytörténettel, egyháztörténettel, néprajzzal és népköltészettel is foglalkozott. 

A latin nyelv évszázadokon keresztül meghatározó volt a magyarországi művelődéstörténetben, így izgalmas kérdés, hogyan és milyen tankönyvekből sajátították el eleink ezt a különleges nyelvet.

Igen sajátságos módon látták el a mandzsu dinasztia megalapítójának, Nurhacsinak súlyos sebeit annak idején. A szokatlan „gyógymódra” nálunk is több példa akadt.