Honfoglalás és kora Árpád-kori ékszereink VI.

Sorozatunkban a gyűrűk után a korszak jellegzetes karperectípusait bemutató részek következnek.


195 évvel ezelőtt, 1829. február 3-án, az udvarhelyszéki Lengyelfalván látta meg a napvilágot a kalandorlelkű Orbán Balázs, akit kortársai is már a legnagyobb székelynek neveznek.

magyar Indiana Jones

Könyves Kálmán király boritokep

„Béla, Magyarország királya, a keresztény fejedelmek között a katolikus hit buzgó követőjeként volt ismeretes. Elődeinek, Istvánnak, Imrének, Lászlónak és Kálmán királynak, (akiket a szentek sorába iktattak) a példájára kegyességének egyéb cselekedetei mellett, amelyeket nyilvánosan gyakorolt, hagy példát mutasson a jó cselekedetekre vagy szobájába zárkózva végzett, hogy a róla rosszat beszélőknek betömje a száját (Zsolt. 62,12), – állandóan azt forgatta elméjében, hogy a nem igazhitű idegen népeket az anyaszentegyház kebelére vonja, és miután a lehető legtöbb lelket megnyerte az Isten számára, a saját nyereséggel teljes lelkét a boldogok örökkévaló örömébe juttassa.”


Voltak-e az őskorban a Kárpát-medencében? Megfejthetők-e az alsótatárlaki táblák?

Széljegyzetek téves eszmékről 5.

Széljegyzetek téves eszmékről 4.

Széljegyzetek téves eszmékről 4. - 2024. február 2.


Az 1606. évi zsitvatoroki békével, majd annak számos megerősítő egyezményével 1606 és 1663 között törékeny békerendszer jött létre a Habsburgok és az oszmánok között. Ezzel a királyi Magyarország életében beköszöntött az úgynevezett második háborús békeévek; a nyílt és nagy hadjáratokat, várostromokat mindennapi kis őrlő harcok váltották fel a határvidéken, illetve a hátországban. 1

 Eszék híd

Erdélyi múzeum

1874. február 1-jén indult, 1917-ig folyamatosan működött, majd attól kezdve 1930-ig nem jelent meg. Akkor újraindult, ám 1947-ben a kommunista hatalom zúzdábaküldte. A diktatúra bukását követően ismét elindult. Évszámokban röviden ez az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóiratának története.


A költő, publicista, a magyar műkritika megteremtője ma 220 éve, 1804. január 31-én született a Gyöngyös közeli Szücsiben, és 1858. március 3-án hunyt el Pesten. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben levelező, majd 1832-ben rendes tagjává, emellett a Kisfaludy Társaság is tagjául választotta. 

Bajza József

ékszertípusa Abasárról

A formálódó keresztény királyságban fokozatosan általános gyakorlattá vált a templomok mellett történő temetkezés. Ezzel párhuzamosan szorultak vissza a mellékletként adott tárgyak is, de egyes ékszerek vagy a viselet részét képező elemek azonban még ekkor is eltemetésre kerülhettek. Ezek egyike volt az Árpád-kor talán legnagyobb népszerűségnek örvendő ékszertípusa, az úgynevezett S végű karika, melyet Abasáron is több sírból ismerünk. 


A szerencse-kerék úgy jár
Uzsgorodból lett már Ungvár;
Azt kiáltja úr és munkás:
Mukacsevó ismét Munkács!
Fülöp Árpád: A szerencse úgy forog ¹
Új magyar világ (1938-1944)