ékszertípusa Abasárról

A formálódó keresztény királyságban fokozatosan általános gyakorlattá vált a templomok mellett történő temetkezés. Ezzel párhuzamosan szorultak vissza a mellékletként adott tárgyak is, de egyes ékszerek vagy a viselet részét képező elemek azonban még ekkor is eltemetésre kerülhettek. Ezek egyike volt az Árpád-kor talán legnagyobb népszerűségnek örvendő ékszertípusa, az úgynevezett S végű karika, melyet Abasáron is több sírból ismerünk. 


A szerencse-kerék úgy jár
Uzsgorodból lett már Ungvár;
Azt kiáltja úr és munkás:
Mukacsevó ismét Munkács!
Fülöp Árpád: A szerencse úgy forog ¹
Új magyar világ (1938-1944)

Freskó a Lascaux-i barlangból boritokép

A hangzó nyelv mint a kommunikáció alapvető formája egyidős az emberiséggel, így a nyelvek története is egyidős vele. Más kérdés, hogy ebből a hatalmas időtávlatból igen keveset látunk be konkrét adatokkal. Hogy mégis mennyit és hogyan? Erről szól nyelvtörténeti sorozatunk. 


A Hunyadi László Erkel Ferencnek, a magyar opera megteremtőjének háromfelvonásos, romantikus történelmi nagyoperája, a magyar opera történetének első, európai színvonalú darabja. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című, akadémiai díjat is nyert drámája alapján, úgy, hogy a cselekmény jórészt híven követi a történelmi eseményeket. Ősbemutatójára 1844. január 27-én került sor a pesti Nemzeti Színházban.

Hunyadi László Erkel Ferencnek

Logo borítókép

Széljegyzetek téves eszmékről 3. - 2024. január 26.


Széljegyzetek téves eszmékről 2. - 2024. január 26.

Logo borítókép

Széljegyzetek téves eszmékről 1. - 2024. január 26.


Beregszászban, az Európa-Magyar Házban hagyományosan rendezvénysorozattal ünneplik a magyar kultúra napját. A hagyomány szerint a beregszászi postán, ma is ugyanabban a házban működik, adta fel Kölcsey Ferenc a Hymnus kéziratát. A Magyarságkutató Intézet koszorúját Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója helyezte el.         

A magyar kultúra ünnepe Kárpátalján

Honfoglalás és kora Árpád-kori ékszereink V.

A gyűrűket bemutató szakasz zárórészében a huzal- és pántgyűrűk kapnak helyet.


1457 novemberében váratlanul elhunyt Habsburg/Utószülött László magyar és cseh király Prágában. Az ifjú, éppen a saját esküvőjére készülő uralkodó ekkor már hónapok óta túszként magánál tartotta Hunyadi János volt magyar kormányzó fiatalabb fiát, Mátyást, hogy ezzel is elkerülje az idősebb Hunyadi fivér, László általa elrendelt kegyetlen, a szokásjogra fittyet hányó kivégzése (Hunyadi László a hóhér háromszori lesújtása ellenére is életben maradt) miatt Magyarországon esetlegesen kirobbanó lázadást.

Hunyadi Mátyás királlyá választása