Luxemburgi Zsigmondot 610 évvel ezelőtt, 1414. november 8-án koronázták meg német királlyá (rex Romanorum). A koronázási szertartásra a korabeli szokásoknak megfelelően Aachenben került sor, amelynek Nagy Károly székhelyeként birodalompolitikai szempontból szimbolikus jelentősége volt.

„Andreanum 800” Egy királyi kiváltságlevél eszmetörténeti háttérvázlata címmel tartott történelmi előadást Brassóban Szabados György PhD, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója.

Míg a magyar szellemi élet évszázadok óta bővelkedett művészekben, tudósokban, közéleti személyiségekben, világutazóval ehhez képest kevéssel büszkélkedhetünk. Ez persze Magyarország földrajzi helyzetének is következménye. Annál inkább fontos lenne néhány jelentős utazónk emlékezetét megőrizni.

Bravúros sportteljesítményt jegyeztek fel 97 évvel ezelőtt, 1927. szeptember 17-én. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület műhelyében 1925-ben készült Lampich L2 típusú könnyű repülőgéppel Kaszala Károlynak sikerült Mátyásföld és Monor között folyamatosan 650 kilométer kerülni. A pilóta a magyar polgári repülés megteremtőjeként vonult be a magyar történelembe.

A gyerekek nagyon sok mindenben nagyon különböznek – és ez alól a nyelvhasználat sem kivétel. Többek között eltérő, hogy ki mikor tanul meg beszélni, mennyit beszél vagy hogy egyáltalán mi az, amiről beszél. Ennek eltérő okai lehetnek.

1856. szeptember 21-i dátumozással Fiatal leánynak (Mari testvéremnek) címmel e sorokat ajánlotta Szendrey Júlia nála tíz évvel fiatalabb húgának, az akkor tizennyolc éves Szendrey Máriának, aki 1858-ban Gyulai Pál felesége lett. Júlia testvére tíz évvel később, fiatalon és tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt sokáig önmagát okolta, mert az alábbi versében olvasható sorok húga sorsát illetően hátborzongató pontossággal beteljesültek: Mária 1866-ban, 28 évesen kolerában elhunyt.

A Pécsi Egyházmegye évente, augusztus végén megrendezett fesztiválja alkalmából föltárul a Püspöki Kincstár is, ahol számos csodálatos műkincset, liturgikus öltözeteket, festményeket, metszeteket és ötvösmunkákat csodálhatunk meg. Az alábbiakban egy sajátos, a barokk gyűjtői korra igen jellemző Szent László-ábrázolást mutatunk be.

A XIX. században magyar tudományos körökben igen erősen jelen volt a magyarság keleti származásának gondolata. A kutatókat fűtötte a vágy, hogy felfedjék a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldják származásuk rejtélyét.

„A lombhulláskor vigaszunkra / Eljön a víg szüret megint, / Lesz már, ami fölmelegítsen, / Ha kissé hűsebb szél legyint. / A szőlőskertek vígan vannak, / Aki most búsul, mind bohó, / Egy jelszavunk legyen szüretkor: / A dáridó, a dáridó.” 

Corvin Mátyás fényes alakja mellett elhomályosulni látszik törvénytelen fia, János herceg jelentősége; pedig Mátyás már 1472-ben úgy döntött, hogy őt teszi meg utódjául. Nemcsak birtokadományokkal, diplomáciai erőfeszítésekkel, házasítási tervekkel, hanem egész neveltetésével erre a küldetésre készítette fel fiát.