A Magyarságkutató Intézet következő pódiumbeszélgetése az 1440-es esztendő egyik legkülönösebb és legizgalmasabb történeti epizódját állítja középpontba: a Szent Korona elrablását, valamint az ezt követő rendhagyó koronázásokat. Az est során a résztvevők arra keresik a választ, miként alakult a hatalom legitimitása egy olyan korszakban, amikor maga a korona sorsa is bizonytalanná vált.

A temetkezési szokások, a szentkultusz és a történelmi emlékezet összefüggéseit vizsgálja a „Temetők és szentkultusz” című konferencia, amelyet 2026. április 24-én rendeznek meg Szombathelyen, a Szent Márton Látogatóközpontban.

Anyák, özvegyek, mecénások, politikai szereplők és művelt nagyasszonyok – a 18. századi arisztokrata nők sokrétű szerepét vizsgálta a Magyarságkutató Intézet kétnapos konferenciája április 16–17-én Budapesten.

Április 16–17-én a Magyarságkutató Intézet kétnapos tudományos konferenciának ad otthont Budapesten, amely az arisztokrata nők szerepét vizsgálja a „hosszú XVIII. század” társadalmi és kulturális kontextusában. A tanácskozás középpontjában az anyaság, a „nagyasszonyi” szerepkör, valamint a női műveltség és társadalmi cselekvőképesség kérdései állnak.

A tanárképzésben sok szó esik a tantárgyköziség fogalmáról: Hogyan segítheti egyik tárgy ismeretanyaga egy másik tárgy hatékonyabb oktatását? A NITK (Nemeskürty istván Tanárképző Kar) magyar szakos hallgatói a praktikumhét keretében a Magyarságkutató Intézetben ismerkedtek az interdiszciplinaritás gyakorlati alkalmazásával.

A Magyarságkutató Intézet szervezésében régészeti konferenciára kerül sor 2026. március 31-én, amely Vas vármegye 5–6. századi történetét, valamint a szelestei langobard temető legújabb kutatási eredményeit állítja a középpontba.

Hogyan lehet egy város múltját új módszerekkel feltárni? Milyen szerepe van a digitális eszközöknek a helytörténeti kutatásban? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Magyarságkutató Intézet és a Heves Vármegyei Levéltár közös konferenciasorozatának második napja, amelyre március 24-én kerül sor.

Magyarságkutató Intézet legújabb pódiumbeszélgetésén nemzetünk legfőbb ereklyéje, a Szent Korona kerül a középpontba. 2026. március 12-én 17 órakor szakértők segítségével ismerhetjük meg a korona szerkezetét, díszítéseit és a történelem során elszenvedett sérüléseit.

2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.

Nemzeti ünnepünk közeledtével, 2026. március 10-én 16 órakor a Magyarságkutató Intézetben mutatják be Babucs Zoltán hadtörténész legújabb kötetét, amely a jászkun Nádor-huszárok 1848–49-es hazaszökésének történetét dolgozza fel. A bemutatón a korszak legismertebb kutatója, Prof. Dr. Hermann Róbert is részt vesz.