Nemcsak az igaz, hogy nyelvében él a nemzet, hanem az is, hogy nyelve nélkül elvész
„A magyar nyelv napjának kettős üzenete van. Egyrészt emlékeztet arra, hogy nyelvünket ápolni és fejleszteni kell, másrészt, különösen a trianoni országcsonkítás és nemzetfeldarabolás után arra, hogy éppen közös anyanyelve köti össze a Kárpát-medence (és a világ) minden magyarját, bárhol is éljen” – vallja a Magyarágkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. Dr. Pomozi Pétert a Vasárnap című lap szólaltatta meg a magyar nyelv hagyományairól és ünnepéről.
Nagy Imre nem értette forradalmat, de mártírhalála tiszteletet érdemel
Az Öreg vendége volt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak.
Történelmi katasztrófába vitte az országot a Károlyi-kormánnyal hatalomra kerülő szabadkőművesség
A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadóját, Prof. Dr. Raffay Ernőt a magyarországi páholyok és Trianon összefüggéseiről kérdezték a Spirit Fm „Eredet” című műsorában.
Együttműködés a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében.
Az erőszakos magyarosítás máig élő mítosz
A Pesti Srácok Honi felderítés című műsora a magyar történelem ismeretlen és félreismert epizódjai közül a nemzetiségeket elnyomó Magyar Királyság hamis narratíváját járta körül. A már a XIX. századi nyugat-európai lejárató kampány által is terjesztett és a mi tudatunkban is meggyökerezett rágalom szerint az Osztrák–Magyar Monarchia a népek börtöne volt.
Horthy István repülőhalála
A kormányzóhelyettes halálával a nemzet reménysége szállt sírba. Vajon véletlen baleset, emberi mulasztás, esetleg német szabotázs történhetett?
Szenttamás második ostroma – 1848. augusztus 19.
Amikor százhetvenöt évvel ezelőtt a rácok kirobbantották a délvidéki „kis-háborút”, a Ferenc-csatorna partján fekvő Szenttamás lakosságát 8000 rác és 3500 magyar alkotta. A Szerbiából érkezett szerviánusok által felhergelt véreik elüldözték az ottani magyarok zömét, akik ott maradtak, azokat felkoncolták vagy sáncásásra hurcolták, így építették ki 1848. június végére a Szenttamás körüli sáncokat.
Egy fiumei magyar nyelvkönyvei
165 éve ezen a napon hunyt el kolgyári Császár Ferenc jogtudós, író és műfordító, a magyar mint idegen nyelv oktatástörténetének egyik fontos alakja, a Magyar Tudós Társaság levelező, majd tiszteleti tagja.
A restaurált hun üst visszakerül Mongóliába
Kétségtelenül a belső-ázsiai fémművességi körbe tartozik az a hun üst, amelyhez hasonlóak megtalálhatók már a korábbi évszázadok leletanyagában, s amelyet restaurálva a Magyarságkutató Intézet nevében Prof. dr. Kásler Miklós nyilvános keretek között a mai napon adott vissza Őexcellenciája Sainnyambuu Baatarjavnak, Mongólia magyarországi nagykövetének.
"𐲀𐳢𐳀𐳇 𐳠𐳉𐳇𐳐𐳍 𐳀 𐳘𐳀𐳎𐳀𐳢 𐲍𐳛𐳖𐳍𐳛𐳦𐳀"
𐲀𐳯 𐳿𐳾𐳾𐳾𐳼𐳼𐳼𐳼𐳻𐳺𐳺𐳺𐳺-𐳉𐳤 𐳆𐳁𐳥𐳁𐳢𐳐 𐳘𐳉𐳍𐳦𐳛𐳢𐳖𐳁𐳤𐳢𐳜𐳖, 𐳋𐳤 𐳀𐳯 𐳀𐳢𐳀𐳇𐳐 𐳮𐳋𐳢𐳦𐳀𐳙𐳫𐳓𐳢𐳜𐳖 𐳥𐳉𐳢𐳮𐳉𐳯𐳉𐳦𐳦 𐳠𐳛𐳰𐳛𐳚𐳐 𐳘𐳉𐳍𐳉𐳘𐳖𐳋𐳓𐳉𐳯𐳋𐳤 𐳉𐳖𐳟𐳀𐳇𐳜𐳒𐳀 𐳮𐳛𐳖𐳦 𐲂𐳀𐳂𐳪𐳆 𐲯𐳛𐳖𐳦𐳁𐳙, 𐳀 𐲘𐳀𐳎𐳀𐳢𐳤𐳁𐳍𐳓𐳪𐳦𐳀𐳦𐳜 𐲐𐳙𐳦𐳋𐳯𐳉𐳦 𐳏𐳀𐳇𐳦𐳞𐳢𐳦𐳋𐳙𐳋𐳥 𐳘𐳪𐳙𐳓𐳀𐳦𐳁𐳢𐳤𐳀. 𐲀 𐳘𐳀𐳻𐳺𐳺.𐳤𐳓 𐳛𐳖𐳇𐳀𐳖𐳁𐳙 𐲇𐳪𐳙𐳀𐳒𐳥𐳓 𐲋𐳮𐳀 𐳦𐳛𐳖𐳖𐳁𐳂𐳜𐳖 𐳘𐳉𐳍𐳒𐳉𐳖𐳉𐳙𐳦 𐳞𐳥𐳥𐳉𐳌𐳛𐳍𐳖𐳀𐳖𐳜𐳂𐳜𐳖 𐳐𐳇𐳋𐳯𐳭𐳙𐳓: