Szabados György a Mandiner vendégeként kifejtette : Nyugat-Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról”

Mit jelent az „államalkotó kultúra”? Mi a szerepe benne Isten Anyjának? Mi történik ezzel a kultúrával idegen megszállás idején? Egyebek közt ezekről beszél a Mandinernek a Magyarságkutató Intézet munkatársát.

„A magyar nyelv napjának kettős üzenete van. Egyrészt emlékeztet arra, hogy nyelvünket ápolni és fejleszteni kell, másrészt, különösen a trianoni országcsonkítás és nemzetfeldarabolás után arra, hogy éppen közös anyanyelve köti össze a Kárpát-medence (és a világ) minden magyarját, bárhol is éljen” – vallja a Magyarágkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. Dr. Pomozi Pétert a Vasárnap című lap szólaltatta meg a magyar nyelv hagyományairól és ünnepéről. 

Az Öreg vendége volt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak.

A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadóját, Prof. Dr. Raffay Ernőt a magyarországi páholyok és Trianon összefüggéseiről kérdezték a Spirit Fm „Eredet” című műsorában.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében. 

A Pesti Srácok Honi felderítés című műsora a magyar történelem ismeretlen és félreismert epizódjai közül a nemzetiségeket elnyomó Magyar Királyság hamis narratíváját járta körül. A már a XIX. századi nyugat-európai lejárató kampány által is terjesztett és a mi tudatunkban is meggyökerezett rágalom szerint az Osztrák–Magyar Monarchia a népek börtöne volt. 

A kormányzóhelyettes halálával a nemzet reménysége szállt sírba. Vajon véletlen baleset, emberi mulasztás, esetleg német szabotázs történhetett?

Amikor százhetvenöt évvel ezelőtt a rácok kirobbantották a délvidéki „kis-háborút”, a Ferenc-csatorna partján fekvő Szenttamás lakosságát 8000 rác és 3500 magyar alkotta. A Szerbiából érkezett szerviánusok által felhergelt véreik elüldözték az ottani magyarok zömét, akik ott maradtak, azokat felkoncolták vagy sáncásásra hurcolták, így építették ki 1848. június végére a Szenttamás körüli sáncokat.