![Luxemburgi Zsigmond magyar király kettős felségpecsétje, 1390 forrása: BTM Vármúzeum, Diplomatikai Oklevél, Oklevélfénykép- és Pecsétmásolati Gyűjtemény (https://varmuzeum.omeka.net/items/show/211)](/assets/articles/2024/07/Luxemburgi%20Zsigmond%20koronai%20I.%20Zsigmond%20magyar%20kirallya%20koronazasa%20es%20a%20Szent%20Korona%20orzese_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/07/Luxemburgi Zsigmond koronai I. Zsigmond magyar kirallya koronazasa es a Szent Korona orzese_cover.jpg?width=720&height=540)
Luxemburgi Zsigmond koronái I. Zsigmond magyar királlyá koronázása és a Szent Korona őrzése
I. Lajos magyar király 1382. július 25-én bekövetkezett halálával Luxemburgi Zsigmond az európai politika színpadán hozzákezdhetett nagyszabású birodalomépítési terveinek megvalósításához.
Egy igazi polihisztorra emlékezünk
Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.
![Móra Ferenc](/assets/articles/2024/07/Egy%20igazi%20polihisztorra%20emlekezunk_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/07/Egy igazi polihisztorra emlekezunk_cover.jpg?width=720&height=540)
![Władysław Ciesielski: Litvánia megkeresztelése (1900)](/assets/articles/2024/07/Hedvig%20es%20a%20litvan%20nep%20megkeresztelese_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/07/Hedvig es a litvan nep megkeresztelese_cover.jpg?width=720&height=540)
Hedvig és a litván nép megkeresztelése
1399. július 17-én hunyt el az Árpád-ház utolsó leányági sarja, I. (Nagy) Lajos királyunk leánya, Lengyelország királynője és patrónája, a magyarországi származású Anjou Hedvig.
II. Ulászló az iskolai értesítőkben. Dobzse?
II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta.
![II. Ulászló](/assets/articles/2024/07/II.%20Ulaszlo%20az%20iskolai%20ertesitokben.%20Dobzse_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/07/II. Ulaszlo az iskolai ertesitokben. Dobzse_cover.jpg?width=720&height=540)
![Mednyánszky Cézár és Psotta Móric honvéd ezredes rohamra vezeti a Zanini gyalogezred katonáit a kápolnai csatában (Than Mór festménye)](/assets/articles/2024/07/Mednyanszky%20Sandor%20Cezar_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/07/Mednyanszky Sandor Cezar_cover.jpg?width=720&height=540)
Papi díszben vezette rohamra a csapatokat
Kétszáz évvel ezelőtt,1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár, az 1848-49-es magyar honvédség tábori törzslelkésze, atyai ágon felvidéki eredetű, főnemesi családba. Szülei Mednyánszky József (1789–1868) és Eleonora Richert De Vhirt (1798–1889) voltak. Egyik testvére, Mednyánszky László (1819–1849) a szabadságharc vértanúja lett. Unokaöccse volt a híres festőművész, aki szintén a László nevet viselte (1852–1919).
Szentet avató szent „idegen nyájak nyomában” 1192. június 27-én avatták szentté I. László királyt
„Ebben az időben a felséges férfiú, [III.] Béla, Magyarország királya elküldötte bizalmas nótáriusait az Apostoli Szentszékhez és az kérte [III.] Ince [helyesen III. Celesztin] pápa úrtól, hogy rendelje el a megboldogult László király maradványainak felelmeltetését, hogy azokat illőbb helyen lehessen elhelyezni, s rendelje el, hogy őt a szentek sorába iktassák. Kérésébe a pápa beleegyezett, és elküldött egy főtisztelendő férfiút, Gregorius de Chrescencio kardinálist, hogy a király kívánságának illő módon tegyen eleget.”
![Szent László szobra a nagyváradi székesegyház előtt](/assets/articles/2024/06/_I.%20Laszlo%20kiraly_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/06/_I. Laszlo kiraly_cover.jpg?width=720&height=540)
![Bernát Gáspár](/assets/articles/2024/06/Hiperbolakkal%20az%20onkenyuralom%20ellen_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/06/Hiperbolakkal az onkenyuralom ellen_cover.jpg?width=720&height=540)
Hiperbolákkal az önkényuralom ellen
„Öt dolog van, amit soha sem tettem. Száz aranyat tűzök ki annak a fejére, aki engem valaha nevetni, fizetni, gorombáskodni, hízelegni vagy szaladni látott” – idézte bernátfalvi Bernát Gáspár (Tiszafüred, 1810. június 26. – Pest, 1873. január 4.) egyik híres mondását Törs Kálmán a reformkor fővárosi kávéházainak jellegzetes íróegyéniségéről írott nekrológjában.
A bécsi béke egy iskolai felolvasás tükrében
Általában a köztudat „a bécsi béke” alatt az 1606. június 23-án megkötött egyezményt érti, amely Bocskai István (erdélyi fejedelem 1605–1606) és Rudolf Habsburg uralkodó (német-római császár 1576–1612) és magyar király (1576–1608) között jött létre. Ez a béke zárta le a Bocskai-szabadságharcot (1604–1606).
![Bécsi béke](/assets/articles/2024/06/A%20becsi%20beke%20egy%20iskolai%20felolvasas%20tukreben_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/06/A becsi beke egy iskolai felolvasas tukreben_cover.jpg?width=720&height=540)
![Asbóth Lajos a peredi csatában](/assets/articles/2024/06/Asboth%20Lajos_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/06/Asboth Lajos_cover.jpg?width=720&height=540)
„Éljen a haza!” A peredi csata, 1849. június 20–21.
1849 júniusában Görgei Artúr tábornok kísérletet tett arra, hogy a cári intervenciós erők beérkezése előtt megverje a császári-királyi fősereget.
25 évvel ezelőtt avatták szentté Boldog Kingát
A lengyel származású II. János Pál pápa 1999 kora nyarán körútra indult saját hazájában. Ez volt minden idők leghosszabb pápai látogatása Lengyelországban, II. János Pál regnálását tekintve a nyolcadik, amelynek fénypontja a korábban már boldoggá nyilvánított Kinga, IV. Béla magyar király (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária elsőszülött gyermekének szentté avatása volt 1999. június 16-án.
![Boldog Kingát](/assets/articles/2024/06/Boldog%20Kinga_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/06/Boldog Kinga_cover.jpg?width=720&height=540)