25 éve már, hogy dr. Katona Imre nincs közöttünk. Negyed évszázad hosszú idő: ha a személyes emlékek, érzések és emberi benyomások halványulnak is, műveltségének, stílusának, szellemiségének lenyomatát tekintélyes életmű őrzi.

1951. május 21-én a Rákosi diktatúra történetének egyik legdrámaibb, máig ható társadalompolitikai akciója vette kezdetét: a budapestiek kitelepítése. A rendszer intézkedése nem pusztán rendészeti vagy lakáspolitikai lépés volt, hanem tudatos társadalomátalakító kísérlet, azzal a céllal, hogy a nemkívánatos (a korszak ideológiai nyelvezetén: reakciós, osztályidegen) társadalmi csoportokat fizikailag eltávolítsa, egzisztenciálisan megtörje és identitásukat szétzilálja.

Május 21. a magyar honvédelem napja. 1849-ben ekkor ért szabadságharcunk zenitjére, hiszen tizenhét napos intenzív ostrommunkálatot követően a honvédek döntő rohama sikerrel járt: Budavár felett újból Szűz Máriás lobogót lengetett a tavaszi szellő. E nap a honvédsereg diadalát hirdette, amit Bécs kétségbeesésében azzal ismert el, hogy szégyenszemre a cár fegyveres segítségét kérte.

46 éve hunyt el Bálint Sándor néprajztudós. „Szerettem volna az embereket és diákokat az égi posztulátumokra döbbenteni. Nem lehet rajtuk segíteni: a szeretetet gyöngeségnek érzik. Megvetik, miközben elepednek utána.”

A 19. század végi ezredéves – úgynevezett millenniumi – ünnepségekre évek óta készült az ország vezetése, s azért, hogy a szándék meg is valósuljon, a törvényhozás elfogadta az 1892. évi II. törvénycikket Baross Gábor kereskedelmi miniszter az „1895. évben Budapesten tartandó nemzeti kiállításról” címmel beadott javaslata alapján. A kiemelt jelentőségű ünnepi alkalomra számos beruházást, fejlesztést szerettek volna befejezni, azonban a megkezdett munkálatoknál látszott, hogy nem tartható az eredetileg tervezett évfordulós év, ezért a következő, 1896-os esztendőt szentelték az országos eseménynek. Az 1896. május 2. és október 31. közötti időszakban egymást érték a különböző rendezvények. A látványosságok közé tartozott – az európai léptékben is úttörőnek számító – budapesti földalatti vasút, amelynek megépítése ugyancsak az utolsó percben indult el.

Szent Márk napja a magyar néphagyományban a búzaszentelés, a termésért mondott imádság és a tavaszi időjárás megfigyelésének jeles napja volt. Április 25-én a falvak népe körmenettel járta végig a határt, hogy Isten áldását kérje a vetésekre, miközben számos időjósló hiedelem is kapcsolódott a naphoz. 

A pásztorélet, a természet megújulása és a termékenységvarázslás ősi hagyományai kapcsolódnak össze Szent György napjában, amelyet a magyar néphagyomány különösen fontos tavaszi ünnepként tart számon. Az április 24-éhez kötődő szokások között a harmatgyűjtéstől a gyógyító erejű növények szedéséig számos olyan hiedelem élt, amely évszázadokon át meghatározta a falusi emberek mindennapjait.  

A Dzsingisz kán által megalapított Mongol Birodalom hirtelen emelkedett fel a 13. század elején, és igázott le hatalmas területeket Kínától Európáig. A közkeletűen tatároknak nevezett mongolok az 1220-as évektől kezdődően vezettek hadjáratokat a kunok és a Kijevi Rusz államalakulatai ellen, majd 1235-ös nagygyűlésükön úgy döntöttek, hogy megindítják az úgynevezett nagy nyugati hadjáratukat is, amelynek elsődleges célja a Magyar Királyság elfoglalása volt.

1849 dicsőséges tavasza. Hatvan (április 2.), Tápióbicske (április 4.), Isaszeg (április 6.), Vác (április 10.), Nagysalló (április 19.), Komárom (április 26.) és Budavára (május 21.). Az 1848/1849. évi magyar szabadságharc legszebb pillanatai.

Március 25-e van, Urunk Megtestesülésének Hírüladása főünnep, melyet napra pontosan karácsony előtt kilenc hónappal ülünk meg. Az ünnep általánosan használt magyar megnevezése Gyümölcsoltó Boldogasszony.