Bravúros sportteljesítményt jegyeztek fel 97 évvel ezelőtt, 1927. szeptember 17-én. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület műhelyében 1925-ben készült Lampich L2 típusú könnyű repülőgéppel Kaszala Károlynak sikerült Mátyásföld és Monor között folyamatosan 650 kilométer kerülni. A pilóta a magyar polgári repülés megteremtőjeként vonult be a magyar történelembe.

105 éve született ifj. Kós Károly néprajzkutató és muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága, amely a társadalomnéprajz és anyagi kultúra számos területét felöleli, az erdélyi néprajzkutatást alapozta meg. 

350 éve, 1674. augusztus 21-én született hadadi báró Wesselényi István, naplóíró, Közép-Szolnok vármegye főispánja, erdélyi országgyűlési és táblai elnök, az erdélyi református egyház egyik főgondnoka.

„Mint a szakirodalmi forrásokból tudjuk, „Erdély végzetes asszonya” [Mária Krisztierna] – ahogy őt a jeles történész, Benda Kálmán elnevezte – 1599. augusztus 17-én vált el hivatalosan Báthory Zsigmondtól, majd ezután, 1607-ben a tiroli Hall-i kolostorba költözött, amelynek 1612-től ő volt a főnökasszonya. A halál is itt, Hall-ban érte 1621. április 6-án, este 8 és 9 óra között.”¹

Magyarországon a kiállításrendezések jelentősége megnőtt az 1880-as évektől kezdődően azért, hogy a polgárosodással járó kulturális változást, eredményeket, valamint az azokban rejlő lehetőségeket bemutassák a nagyközönségnek. Ebbe a sorba tartozott az 1886. augusztus 15-én megnyitott Történelmi Kiállítás is.

Születésének 120. évfordulóján felidézzük Bálint Sándor alakját, munkásságát. A szakrális néprajz legkiemelkedőbb hazai alakja, a modern magyar vallási néprajz megalapozója, művészettörténész, egyetemi tanár, a történelemtudományok (néprajz) kandidátusa volt. Emellett Szeged és a szegedi nagytáj népi kultúrájának és művelődéstörténetének legjelentősebb kutatója, kutatónemzedékeket formáló tanár.

1849 nyarán Józef Bem altábornagy az Erdélyt elözönlő császári-királyi és cári csapatokkal szemben a gerilla-taktikát alkalmazta, hogy megakadályozza azok kijutását a magyarországi főhadszíntérre és megőrizze hadműveleti bázisát, a Székelyföldet. Előbbi célkitűzését elérte, de utóbbit nem. 

I. Lajos magyar király 1382. július 25-én bekövetkezett halálával Luxemburgi Zsigmond az európai politika színpadán hozzákezdhetett nagyszabású birodalomépítési terveinek megvalósításához.

Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.

1399. július 17-én hunyt el az Árpád-ház utolsó leányági sarja, I. (Nagy) Lajos királyunk leánya, Lengyelország királynője és patrónája, a magyarországi származású Anjou Hedvig.