gályarab-prédikátorok emléktáblája

Október 31-e a reformáció ünnepe. Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.


Az 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatát követően megkötött háromnapos fegyverszünet alatt báró Josip Jelačić altábornagy sietve visszavonult Székesfehérvár környékéről, és Mosonnál vert tábort, hogy bevárja az északról és Bécsből érkező csapaterősítéseket.

Pánikba esett magyar önkéntesek megfutamodása. August von Pettenkofen színes litográfiája (Forrás: Wikipedia)

Stein Márk Aurél

Nyolcvan évvel ezelőtt október 26-án [egyes források szerint 28-án] hunyt el Kabulban a világhírű régész, orientalista, Stein Márk Aurél, aki az egykori Selyemút térségének geográfiai leírásával, régészeti feltárásával, továbbá hatalmas mennyiségű keleti kézirat feldolgozásával szerzett magának elismerést.


1956. október 26-án dördült el a forradalom egyik legtöbb áldozatot követelő sortüze Mosonmagyaróváron.

Vérfürdő a nyugati határon

1956 Köztársaság tér 26.

1956 februárjában a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusának zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédében ismertette Sztálin bűneit. A beszéd ugyan nem került nyilvánosságra, de a szellem kiszabadult a palackból. 


A Balaton és a Dráva között, a Kanizsa-patak – a mai Principális-csatorna – mocsarában elhelyezkedő kanizsai vár Szigetvár 1566-os elvesztését követően lett a Nyugat-Dunántúl, valamint Stájerország védelmének egyik legfontosabb erőssége, valamint a kanizsai főkapitányság központja.

Kanizsa 1600. évi eleste

második rigómezei csata

Az 1444. évi várnai vereség, amely során I. Ulászló magyar király (1440–1444) életét vesztette, súlyos nehézségek elé állította a Magyar Királyságot. Ulászlónak még nem volt gyermeke, az előző uralkodó, Habsburg Albert (ur. 1437–1439) fia, V. (Utószülött) László pedig még csak négyéves volt, ráadásul III. Frigyes német király gyámsága alatt, valójában fogságában élt. 


1848. október 16 –17-én – azaz 175 esztendeje – gyűlt össze az udvarhelyszéki Agyagfalván a székely nemzeti gyűlés, amely nemcsak reagált 1848 tavaszi–nyári történéseire, de a későbbi katonai események szempontjából is fontos kérdéseket tárgyalt meg.

udvarhelyszéki Agyagfalván

kenyér világnapja

Már apró korunkban tudtuk, hogy aki a legközelebbi, az a kenyerespajtás. S tudtuk azt is, hogy a kölcsönkenyér visszajár. Hányszor mondták nekünk az öregek: „Ha te nem volnál, meg a penész, ki enné meg a kenyeret?” És azóta sem ettünk olyan finomat. Cukrosan volt a legjobb, vagy zsírosan egy almával, amit a nagyszünetben ki lehetett vinni az udvarra.


„Utána [II. András] fiát, negyedik Bélát koronázták királlyá; október tizennegyedikén, azon a vasárnapon, amikor azt éneklik, hogy »Adj, Uram békét«, Fehérvárott Szent Péter székesegyházában, amit ő szentelt föl. A királyi kardot fivére, Kálmán herceg tartotta tisztelettel az oldala mellett, lovát pedig Dániel rutén herceg vezette előtte a legnagyobb tisztelettel. Harmincöt évig uralkodott.”

Nádasdy-Mausoleum XVII. századi IV. Béla-ábrázolása