A harmincéves háború (1618–1648) ideje alatt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) három hadjáratot is indított a nyugatra koncentráló Habsburgok ellen. Első hadjárata 1619–1622 között zajlott, és ennek során 1619. november 27-én csapatai már eljutottak Bécsig, és körülzárták azt.

1915. november 24-én Szentgálon született Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, nyelvművelő. Kutatási területét mindenekelőtt a nyelvjáráskutatás, a névtudomány, valamint a magyar nyelvművelés képezte. A legtöbben viszont a 40 éven át hallható Édes anyanyelvünk című rádióműsorból ismerik őt. 

Kevésbé ismert tény, hogy a felvidéki bevonulást követően a Magyar Királyi Honvédség az újból felállított Rongyos Gárda bevonásával arra készült, hogy fegyverrel vegye vissza Csehszlovákia „gyarmatát”, Kárpátalját. A támadást 1938. november 21-ére tűzték ki, ám az a német és olasz tiltakozás miatt végül elmaradt.

Ötven évvel ezelőtt hunyt el az a szocialista történész, akinek nézetei meglepő módon talán éppen halála után ártottak legtöbbet az 1989 utáni patrióta szemléletű kora újkori témájú történetírásnak.

A magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb költőjére emlékezve – sokoldalúságának megfelelően – méltathatnánk irodalmi és magyar nyelvi tevékenységét, képzettségét és tájékozottságát, politikai érdeklődését, fordítói munkásságát. Jelen megemlékezés azonban a poeta doctus tevékenysége egy kevésbé ismert színfoltjának bemutatásával tiszteleg a költő emléke előtt. 

Cillei Ulrik (1406. február 16. – 1456. november 9.) horvát-szlavón bán, Cillei Borbála királyné unokaöccse, V. László gyámja és főtanácsadója volt. Halálának körülményei és kérdése nem pusztán önmagában érdekes, hanem szorosan összefonódik a Hunyadiak értékelésének változásával. 

Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja. Ennek tiszteletére nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek 2023. október 26-a és 27-e között A hungarológia aktuális kérdéseinek kutatása napjainkban címmel. Az eseményen köszöntőt mondott Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke is. A konferencián a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont négy munkatársa is előadást tartott.

Nyolcvanöt esztendeje, 1938. november 2-án az isteni gondviselés, a magyar politikai és katonai vezetés céltudatossága, s persze a kedvező külpolitikai konstelláció eredményeként született meg az első bécsi döntés, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja déli része. Hazatért Komárom, Párkány (november 6.), Somorja, Torna (november 7.), Érsekújvár, Rozsnyó (november 8.), Fülek, Beregszász (november 9.), Galánta, Léva, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Ungvár és Munkács városa (november 10.); 11 927 km² terület és 1 058 000 lakos, akiknek 86,5 százaléka volt magyar!

940 évvel ezelőtt, 1083 őszén Székesfehérvár ismét szentté avatási ünnepre készülődött. István király földi maradványainak augusztusi felemeltetését két és fél hónappal követte fia, Imre herceg kanonizációja. Amint az ismeretes, a kezdeményező király I. László (1077–1095) volt, akit 1192-ben III. Béla (1172–1196) kezdeményezésére iktattak a szentek sorába.