1796. december 30-án született a szilágysági Zsibón, s 1850. április 21-én hunyt el Pesten báró Wesselényi Miklós, a reformkor jelentős alakja.

A magyar vonatkozású antik könyvek egyszerre képezik fontos részét a magyar szellemi örökségnek és a műtárgyként is értékkel bíró múzeumi tárgyaknak.

Nagycsütörtökön a bibliai utolsó vacsorára, Jézus Krisztusnak és tanítványainak utolsó közös étkezésére és az Eucharisztia (Oltáriszentség) megalapítására emlékezik a keresztény világ. 

A nemesi felkelés keretében mozgósított magyar katonaság és a reguláris haderő magyar csapatai mellett a magyarság jelentős hadvezéreket is adott a monarchia haderejének az osztrák örökösödési háborúban. Közülük talán a legjelentősebb Batthyány Károly volt. 

„Tizenkét év óta a néprajznak úgyszólván ágense vagyok. Agitáltam, adminisztráltam, serkentettem és szerkesztettem. Fáradságom nem volt egészen eredménytelen”. 

„Hivatásérzés, az európai szerep tudata, s a mély kötelesség: szeretni és szolgálni a népet, melyhez nyelv, emlék, jó és rossz sors, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz... Ez a dolgunk Európában.”

Vác-Hétkápolnánál ért véget a 36. Tavaszi Emlékhadjárat anyaországi eseménysorozata.

535 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek síremlékét – a legtöbb XIV–XV. századi magyar király síremlékéhez hasonlóan – a törökök a XVI. század második felére elpusztították.

Az április elsejei bolondériák eredetére jónéhány magyarázat létezik, számos részigazsággal: ezek szerint antik római és / vagy ősi kelta tavaszünnepi hagyomány része a tréfálkozás, a becsapós feladatok, lehetetlen küldetések kitalálása, és más efféle játékok.

Bura László sokoldalú kutató volt, nyelvészettel, névtannal, helytörténettel, egyháztörténettel, néprajzzal és népköltészettel is foglalkozott.