Klimo György

Idén ünnepeljük a pécsi Klimo-könyvtár alapításának kétszázötvenedik évfordulóját: 1774-ben nyitotta meg mindenki számára a könyvgyűjteményét Klimo György pécsi püspök, így létrejött az első magyarországi nyilvános könyvtár.


Száznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1876. március 24-én az áradó Tisza átszakította a taskonyi védőgátat. A medréből kilépett folyó 23 községet és határát öntötte el. A legnagyobb pusztulás a Tisza folyó és a Kis-Tisza közti ártéren fekvő, 415 lelket számláló Tiszahalászt érte, itt csak három ház maradt épen.

Tiszahalász pusztulása

kokárda

A nemzeti ünnep

Az 1848. március 15-i forradalomról az önkényuralom idején csak rejtett magánkörökben lehetett megemlékezni. A megmozdulásokat 1867 után már nem tiltották, inkább megtűrték a nyilvános térben (temetőkben, emlékhelyeken, vendéglőkben) rendezett ünnepléseket, hiszen a kiegyezés az 1848-as törvényeken alapult. Viszont mindvégig nemzeti ünnepnek számított. Olyannyira, hogy még azután is megtartották, miután 1898-ban a törvényhozás a forradalom emléknapjául az 1848-as törvények napját, április 11-ét iktatta az állami ünnepek közé. 


Nemzeti ünnepünkön, március 15-én minden alkalommal megemlékezünk Petőfi Sándor és a márciusi ifjak szerepéről, ám arról már kevesebb szó esik, hogy amikor a magyar nemzet kardot rántott alkotmánya védelmében, közülük is számosan öltöttek magukra honvéd egyenruhát. Így tett „koszorús költőnk” Degré Alajos, Hamar Dániel, Vasvári Pál és sokan mások.

Pilvax

László Gyula

Kölcsey Ferenc nemzeti imájában a kőhalom természetesen kis kezdőbetűvel írandó. A nagybetűs kezdettel egy városra, az egykori Nagyküküllő vármegyei Kőhalomra utaltam. Jellegzetes csavaros székely észjárással emlékezett vissza egy híres tudós. „Kőhalomban születtem, ott volt édesapám állami iskolai tanító, később igazgató… Mi gyermekkorunkban nagyon büszkék voltunk arra, hogy Kőhalom a Himnuszunkban is benne van: Vár állott, most kőhalom”. László Gyula volt ez a tudós, aki 114 éve ezen a napon született.


Száznyolcvan évvel ezelőtt ezen a napon született Szentkatolnán Bálint Gábor nyelvész, orientalista. Bár csodálatra méltó nyelvtehetséggel rendelkezett, és nyelvleíró munkássága is rendkívül értékes, mégsem futotta be azt pályát, amelyre predesztinálva volt, nevezetesen, hogy az altajisztika egyik klasszikusává váljon. Ennek oka részben a körülmények szerencsétlen összejátszása, másrészt viszont az összehasonlító nyelvészeti munkásságának egyes vonatkozásai voltak.

Szentkatolnai Bálint Gábor cover

helyesírása 192 év

A mai helyesírási szabályzatunk közvetlen elődjének számító szabálygyűjtemény, A magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai című kiadvány megjelenéséről 1832. március 12-én döntött a Magyar Tudós Társaság. Valójában ennek a szabályzatnak ma a 12. kiadása van érvényben. Ez utóbbit 2015-ben adta ki a Magyar Tudományos Akadémia.


„Amikor kimondom ezt a szót, hogy »Erdély«, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig. Véremben van. 

székely zászló

Költőfeleségek dicsérete

A Vasárnapi Ujság 1885. évi tizedik számának megjelenése éppen március 8-ra esett, amikor a szerkesztőség a címoldalon négy közismert hölgy arcképével örvendeztette meg olvasóit.


Bocskai István 1606. december 29-i halála után Báthory Gábor már 1607 január elején bejelentette igényét a fejedelmi trónra.  Helyette Rákóczi Zsigmondot választották meg, aki azonban még az 1608. december 5-ben bekövetkezett halála előtt lemondott a címről az akkor 19 éves Báthory Gábor (fejedelem: 1608–1613) javára. Ezt persze nem ingyen tette… 

Báthory Gábor