Augusztus 15-én a keresztény világ Mária mennybevételét ünnepli: a hitigazságot, hogy a Megváltó édesanyját föltámasztotta, és teljes lényével a mennyei dicsőségbe emelte, majd a mennyek királynőjévé koronázta.

A magyar történelemben e nap különös jelentőséggel bír. 1038-ban, Nagyboldogasszony ünnepén Szent István király országát és népét Mária oltalmába ajánlotta, ezzel örökre összekapcsolva a magyar államiságot és a Boldogságos Szűz tiszteletét.

Ez a felajánlás évszázadokra meghatározta jogrendünket és közösségi önazonosságunkat. A Szent Korona az egységet, a szabadságot, a törvények és szokások rendjét, valamint Istenhez és Máriához való tartozásunkat fejezte ki. A Regnum Marianum gondolata a történeti alkotmány, a Szent Korona-eszme és a nemzeti szabadság szakrális alapja lett.

A 21. században Nagyboldogasszony napjának üzenete időszerűbb, mint valaha: a nemzet csak akkor maradhat fenn, ha egységben, hitben és felelősséggel tekint a jövőbe.

A Magyarságkutató Intézet küldetésének része, hogy e történeti-szellemi örökséget kutassa, megőrizze és a jelen nemzedékei számára érthetővé tegye.