Baskír-est – Magna Hungaria öröksége és élő népzenei hagyomány
A Magyarságkutató Intézet 2026. február 18-án 17 órától különleges kulturális estére várja az érdeklődőket. A program középpontjában a déli Urál vidékén élő baskír nép története, kultúrája és népzenei hagyománya áll.
A kitörés hősei – a tények tükrében
„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.
Sponsa mea, Regina nostra – sikerrel folytatódott az Árpád-házi királylányokról szóló programsorozat
Február elején két rangos helyszínen – az Országos Széchényi Könyvtárban és a Gödöllői Királyi Kastélyban – folytatódott a „Sponsa mea, Regina nostra” című programsorozat. A Magyarságkutató Intézet (MKI) közreműködésével megvalósult események az Árpád-házi királylányok európai szerepét és civilizatorikus jelentőségét állították a középpontba.
Az írott szó titkai – Mátyás király a filológia szemével
Február 3-án a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a klasszika-filológiai beszélgetéssorozat, melynek idei első alkalmán Mátyás király alakját és levelezését vizsgálták szakértőink. Az esten nemcsak az uralkodó diplomáciai leveleinek hátteréről esett szó, hanem arról is, hogyan árnyalja a filológia a Mátyásról kialakult történelmi és népmesei képet.
Babba Mária – folytonosság és élő hagyomány
A Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódik a Babba Mária alakját és tiszteletét középpontba állító beszélgetéssorozat. Ezúttal a folytonosság és az élő hagyomány kérdésköre kerül előtérbe.
Mátyás király a filológia szemével – folytatódik „Az írott szó titkai” beszélgetéssorozat
A Magyarságkutató Intézet klasszika-filológiai beszélgetéssorozata, Az írott szó titkai következő alkalmán Mátyás király alakja kerül a középpontba. A február 3-ai rendezvényen a korszak forrásait, szöveghagyományait és értelmezési lehetőségeit vizsgálják a filológia eszköztárával az ELTE és az MKI kutatói.
Szent Korona eszme/tan – Nagy Lajos király és a Szent Korona-eszme
A Magyarságkutató Intézet pódiumbeszélgetés-sorozatának következő alkalmával a Szent Korona-eszme történeti és jogi összefüggései kerülnek fókuszba, különös tekintettel I. (Nagy) Lajos király uralkodására és szerepére a magyar állameszme formálódásában.
A Kitörés hősei - a tények tükrében – pódiumbeszélgetés a Magyarságkutató Intézetben
Február 11-én 17 órától a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetést rendez a Kitörés Napjáról. A rendezvény célja, hogy a korszak kutatói szakértői forrásokra, térképekre és hadtörténeti tényekre támaszkodva mutassák be Budapest ostromának egyik legdrámaibb epizódját.
Sponsa mea, Regina nostra – magyar királylányok nyomában a középkori Európában
A Magyarságkutató Intézet 2026-os évének első rendezvényeként január 13-án mutatja be a „Sponsa mea, Regina nostra” című tanulmánykötetet, amely a külföldre került magyar királylányok kultúraformáló szerepét vizsgálja a középkori Európában. A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetése a dinasztikus házasságok politikai, kulturális és szellemi összefüggéseit állítja a középpontba.
Tudomány és művészet párbeszéde – Ünnepi est a 80 éves Magyar Írószövetségről
A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Írószövetség közös, ünnepi pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket, amely a szépirodalmi szociográfia és a tudományos kutatás együttműködését, valamint a 80 éves Írószövetség történetének személyes és szakmai rétegeit mutatja be.
