A magyar történelemnek talán az egyik legnegatívabb megítélésű uralkodója V. László. Jóllehet, mindösszesen tizenhét esztendő adatott neki, mégis jelen van a magyar történelmi emlékezetben, mégpedig nem is annyira a történettudománynak, mintsem a művészetnek köszönhetően. 

Petőfi Sándornak, a forradalom, a szabadság és a szerelem költőjének nyoma veszett az 1849. július 31-én vívott segesvári csatát követően. Rendkívüli egyénisége és tehetsége pótolhatatlan űrt hagyott maga után, népszerűsége azonban töretlen maradt. 

Katonai és civil naplók, visszaemlékezések sora jelent meg a rendszerváltoztatás óta, amelyek közül azonban hiányoznak a vezérkari tisztek emlékei.

Erről is beszél majd dr. Szuromi Rita történész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki Babucs Zoltán hadtörténész vendége lesz a Kossuth Rádió Az este című műsorában.

Miután a mongolok hatalmuk alá hajtották a kínai területeket, a telet Pekingben töltötték, a nyarat viszont a mongol pusztában lévő hűvösebb rezidencián.

Ha bárkit megkérünk, hogy sorolja fel a magyar helyesírás legproblémásabb területeit, biztos, hogy nagyon hamar megemlíti a földrajzi neveket.

1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává, hogy felhívják a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére.

Tizenegy évvel a szabadságharc leverése után, amikor a politikai kiegyezésnek még a jelei sem mutatkoztak, a „néma ellenállás” testet, pontosabban ruhát öltött. 

A kétszáz évvel ezelőtt született író nagyságról, Jókai Mórról emlékezett meg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója a Honnan tudjuk, amit tudunk? beszélgetéssorozat bevezetőjében. Dr. B. Szabó János jelezte, a Magyarságkutató Intézetnek szándékában áll saját rendezvénnyel és kiadvánnyal csatlakozni a Jókai 200 programsorozathoz. 

A ma 200 éve született író kétségtelenül azon kevés személyiség közé tartozik, akit nem a szó szokásos értelmében kell bemutatni az olvasónak.