Gróf széki Teleki Józsefet (1790–1855) nemcsak jogászként és történetíróként, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként és első elnökeként ismerjük, de ő volt az, aki nyelvészként is jelentős örökséget hagyott a tudományos utókorra. 

Befejezetlenül maradt a 12 kötetesre tervezett műve, A Hunyadiak kora Magyarországon. Az első négy kötetet 1852 és 1854 között jelentette meg Pesten, de az ötödik kötetet és a hatodiknak az első részét már csak halála után adták ki. Emellett azonban két komoly írásával is hozzájárult a magyar nyelvújítás mozgalmához. A Marczibányi Intézet által 1817-ben meghirdetett pályázatokra nyújtotta be a magyar nyelvművelésre vonatkozó pályaműveit: A’ Magyar Nyelvnek Tökélletesítése új szavak és új szóllás-módok által, továbbá Eggy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. (A Marczibányi Intézet alapítványként többek között nyelvészeti pályakérdések kitűzésével foglalkozott, emellett magyar tudományos és szépirodalmi művek jutalmazása is célja volt.  

Bár a pályázati kiírás tárgya csak a tudományos nyelv és a mesterségek nyelve volt, Teleki figyelme A’ Magyar Nyelvnek Tökélletesítése új szavak és új szóllás-módok által című munkájában nemcsak erre terjed ki, hanem a nyelv egészére és annak minden szempontú kiművelésére is. Munkája első részében a magyar nyelv története kapcsán említést tesz a magyar nyelv háttérbe szorulásáról, amelyet először a latin nyelv évszázadokig tartó hatása, majd a német nyelv befolyása okozott.

A magyar nyelv használatának és támogatásának elősegítésére vonatkozó ajánlásait A Nyelvmívelés szüksége és A Nyelvmívelésre szolgáló módok című részekben fejti ki. A szókincs bővítésére tett javaslatai között szerepel például az is, hogy a nyelvjárásokból is meríteni lehet, és e munkájában Teleki elismerte a nyelvjárások értékeit.

A fentebb említett másik írását a Marczibányi Intézet „tökéletes magyar szókönyv” készítésére kiírt pályázatára küldte el. E szókönyv (ma szótárnak neveznénk) hátteréhez tartozik, hogy a nyelvújítás időszakában fellendült a szótárak készítése, így a magyar nyelv újabb és régebbi szavainak használatához alkalmazható kiadványok összeállításához segítséget kívántak nyújtani. A szótárak elkészítésére vonatkozó útmutatókhoz sorolható Teleki írása, az Eggy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. Munkájában kitér a szótárba kerülő szavak több szempontú minősítésére is, például a szó régi vagy új, közhasználatú vagy egy-egy földrajzi területhez köthető, említést tesz az idegen szavak szótárba kerülésének kérdéséről, továbbá a szócikkekben található szavak grammatikai vagy szófaji besorolásáról is. Művei különleges elismerésben részesültek, mindkettő koszorúzott pályamunka.

Teleki József a nemzeti nyelv erősítésére és pallérozására, továbbá a tudományok művelésére létrehozott Magyar Tudományos Akadémia felállításának előkészületi munkálataiban is részt vett, később pedig az intézmény első elnökének választották. Végrendeletében saját könyvtárát, A Hunyadiak kora Magyarországon című művét és a kötetek után járó pénzösszeget is a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta azzal a rendelkezéssel, hogy az összeg egy részét az akadémiai könyvtár gyarapítására fordítsák.

A tudós 170 évvel ezelőtt, 1855. február 15-én hunyt el Pesten.

Dr. Pál Helén, Magyarságkutató Intézet
a Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos munkatársa