Ördög Ferenc

Ördög Ferenc a magyar névtan és a forrásközlés jeles személyisége volt. Tudományos munkássága mellett a tanítás is fontos szerepet töltött be életében. 


1944. december 27-én hunyt el Boldog Salkaházi Sára, a magyar vértanú, aki szeretetből és meggyőződésből embertársaiért áldozta életét.

Salkaházi Sára

A székesfehérvári Szűz Mária Bazilika romjai borítókép

1023 éve egy 18-20 éves ifjú férfi élete legfontosabb karácsonyát ülte meg. A helyszín Székesfehérvár volt, az újonnan felépült Szűz Mária Bazilika; kevéssel arrébb egy kisebb kiemelkedésen álló négykaréjos templomban már negyedik éve nyugodott édesapja. Apjától, Gézától szívesen fogadta a hatalom öröklését, de a régi világból eredő kötelmek nélkül. Ezért nem apja címét vitte tovább, hanem új uralkodói titulust vett fel, s nem apja temetkező templomát fejlesztette fel bazilikává, hanem evégett új templomot építtetett 997–1000 között.


A második világháború magyarországi hadszínterén – Sztálin jóvoltából – 1944 októberétől versenyfutás vette kezdetét a 2. és a 3. Ukrán Front között, melyik ér előbb a magyar főváros előterébe. Nem kíméltek sem emberi, sem anyagi erőt, így 1944. december 24-én Budapest körül bezárult az ostromgyűrű. 

Babucs Ádám képe

 díjátadás közönsége

A Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívum munkatársának a Székelyföld Díjat adományozta Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Kiadóhivatal, valamint a Székelyföld szerkesztősége által delegált, a kitüntetést odaítéléséről döntő kuratórium.


December 18-án, az emigránsok nemzetközi napján sokféle megközelítésből lehetne írni a hazájukat valamilyen okból elhagyó emberekről. Mit jelent országot váltani, hazát cserélni egy ember életében? Erről hitelesen csak az tud beszámolni, aki maga is átélte.

Márai Sándor mellszobra. Budapest, Mikó utca 1. (Wikimédia)

 turul

1896-ban úgy határozott az akkori országgyűlés, hogy a millennium tiszteletére fenséges emlékművet állíttat Budapesten, valamint hét szimbolikus helyen az országon belül. A hét vidéki helyszín közül ma már öt kívül van Magyarország határain, az emlékműveket pedig a legtöbb esetben nem kímélte a történelem.


1848 decemberében nehéz idők jártak Magyarhonban. A délvidéki „kis-háború” egyre inkább etnikai háborúvá fajult, Erdélyben pedig nemcsak az ottani reguláris császári-királyi csapatok, de a magyarirtásban és fosztogatásban jeleskedő oláh felkelők ellen is harcolni kellett.

A nagyszombati ütközet.

Zvonimir király

Franjo Marković, a horvát nemzeti ébredés egyik jelentős alakja 1877-ben nagyszabású színdarabbal lépett az olvasó-, majd pedig 1878-ban a zágrábi nézőközönség elé. Zvonimir, kralj hrvatski i dalmatinski (Zvonimir, horvát és dalmát király) című műve abból az alkalomból született, hogy a középkori horvát államiság nagy alakját, Dmitar Zvonimirt nyolcszáz esztendeje koronázták meg a ma már Split részét képező, akkoriban még különálló településként fönnálló Solinban.


„Termete magas, arca nemes” – 175 éve tárták fel III. (Nagy) Béla király sírját Székesfehérvárott címmel szervezett tudományos konferenciát a minap a Magyarságkutató Intézet és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont a Városházán.

III. (Nagy) Béla király