Vannak bizonyos ideológiák, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csengenek. A nacionalizmus, a konzervativizmus, vagy a liberalizmus közismertek, az emberek többsége tudja vagy legalábbis nagyjából sejti, hogy mit jelentenek. Ellenben, ha ezek elé a „nyelvi” előtagot illesztjük, már kevésbé igaz ugyanez. Vajon mit jelent a nyelvi nacionalizmus vagy hogyan válik a konzervativizmus nyelvivé, s miként működhet a nyelvi liberalizmus? 

Születésének 120. évfordulóján felidézzük Bálint Sándor alakját, munkásságát. A szakrális néprajz legkiemelkedőbb hazai alakja, a modern magyar vallási néprajz megalapozója, művészettörténész, egyetemi tanár, a történelemtudományok (néprajz) kandidátusa volt. Emellett Szeged és a szegedi nagytáj népi kultúrájának és művelődéstörténetének legjelentősebb kutatója, kutatónemzedékeket formáló tanár.

1849 nyarán Józef Bem altábornagy az Erdélyt elözönlő császári-királyi és cári csapatokkal szemben a gerilla-taktikát alkalmazta, hogy megakadályozza azok kijutását a magyarországi főhadszíntérre és megőrizze hadműveleti bázisát, a Székelyföldet. Előbbi célkitűzését elérte, de utóbbit nem. 

Nyári utazásaink során gyakran bukkanunk addig ismeretlen kulturális kincsekre, vagy legalábbis figyelemre méltó alkotásokra, amelyeket a fölfedezés örömével szemlélhetünk, és így számolhatunk be róluk. Ezúttal két kissé megbúvó, ezért kevéssé ismert Szent László-szoborról olvashatunk.

Idén 33. alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn, amelynek keretében a II. András király által 1224-ben kiadott, az erdélyi szászoknak önrendelkezést biztosító, idén 800 esztendős Andreanumról tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyarságkutató Intézet.

Ha a nyelvek közötti kapcsolatot vizsgáljuk, rengeteg olyan szóval találkozunk, amelyett a magyar vett át a többi nyelvből. Dunát lehetne rekeszteni velük. De amint ellenpéldát kell felmutatni, megáll a tudomány, mert csakhamar elfogy a felsorolása annak a néhány ismert magyar szónak, amelyet mi adtunk a világnak. 

Az 1657-ben kezdődő zavaros időszak, a fejedelmek harca Erdélyben 1660-ra súlyos következményekhez vezetett: a Porta elérkezettnek látta az időt, hogy megszerezze saját vazallusától annak legfontosabb magyarországi erősségét, a partiumi területeket uraló Váradot. 

Művelődéstörténetünk kevéssé ismert alakja, a karthauzi Andreas Pannonius 1420 körül született Magyarországon. Pannonius mellékneve és a Mátyás királyhoz írt királytükrében található magyar kifejezések alapján magyar származásúnak tarthatjuk.

I. Lajos magyar király 1382. július 25-én bekövetkezett halálával Luxemburgi Zsigmond az európai politika színpadán hozzákezdhetett nagyszabású birodalomépítési terveinek megvalósításához.

A Péter-Pál napkor kezdődő és rendszerint augusztus közepéig tartó búzaaratás a paraszti munka legnehezebb, ugyanakkor legszebb időszaka volt: ekkor hordták be a földekről az egész éves nehéz fizikai munka eredményét, a kenyeret adó gabonát.