III. Béla és Anna sírhelye borítókép

1848. december 12-én Székesfehérvárott – a középkori Magyar Királyság koronázó városában, amely az Árpád-korban a Szent István-i monarchia fővárosának tekinthető – egy tudományos felfedezés is történt; ez pedig a nemzeti emlékezet mélyebb időrétegeibe vezeti az utókor nemzedékeit.


1648. december 10-én állíttatta ki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem azt az armálist, amellyel Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdászt a nemességbe emelte. 

II. Rákóczi György

Borzsák Istvánra emlékezünk

Tizenhat évvel ezelőtt hunyt el Borzsák István, a magyar klasszika-filológia jeles képviselője. Kerényi Károly és Alföldi András hajdani tanítványát 92 éves korában ragadta el a halál. Az ELTE professor emeritusaként és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként élete végéig szenvedélyesen oktatott, s volt sokszor szigorú, de mégis mindig jóindulatú bírálója tanítványainak. 


1916. november 29-én német és osztrák–magyar csapatok elfoglalták Piteşti-et, és december 1-jén megközelítették a román fővárost. Az átütő siker nem sokáig váratott magára: december 6-án a román főváros elesett, de a hármas szövetség kezére kerültek a ploieşti-i kőolajmezők is.

Mackensen

Szent Borbála

Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napján, december 4-én van a bányászok ünnepe.


Hunyadi Jánosról a hétköznapi embernek a török elleni harcok, a déli harangszó, a nándorfehérvári diadal jut eszébe, vagy éppen Mátyás király atyjaként jelenik meg a fejekben. 

Téli hadjárata

Imre király

Imre király (1196–1204) nyolc esztendőt, hét hónapot és hat napot töltött Magyarország trónján apja, III. Béla 1196. április 23-án bekövetkezett halálától számolva. XII. századi elődeihez hasonlóan neki is rövid, de mozgalmas élet jutott osztályrészül.


A harmincéves háború (1618–1648) ideje alatt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) három hadjáratot is indított a nyugatra koncentráló Habsburgok ellen. Első hadjárata 1619–1622 között zajlott, és ennek során 1619. november 27-én csapatai már eljutottak Bécsig, és körülzárták azt.

harmincéves háború

Szolyva

Ezer fogoly küldi imáját az égbe,
Hallgasd meg hát, Uram, kérésünket végre.
Könyörögve kérünk, segíts haza minket,
Bűneiben szenvedő fogoly népeidet.”
Szolyva, 1944 decembere Ismeretlen szerző¹

1915. november 24-én Szentgálon született Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, nyelvművelő. Kutatási területét mindenekelőtt a nyelvjáráskutatás, a névtudomány, valamint a magyar nyelvművelés képezte. A legtöbben viszont a 40 éven át hallható Édes anyanyelvünk című rádióműsorból ismerik őt. 

Lőrincze Lajos