
„A kárpáti fenyők nem jöhettek el” 1944 karácsonya Budapesten
A második világháború magyarországi hadszínterén – Sztálin jóvoltából – 1944 októberétől versenyfutás vette kezdetét a 2. és a 3. Ukrán Front között, melyik ér előbb a magyar főváros előterébe. Nem kíméltek sem emberi, sem anyagi erőt, így 1944. december 24-én Budapest körül bezárult az ostromgyűrű.
Egy Márai-vers margójára Gondolatok nyelvről és identitásról az emigráció nemzetközi napján
December 18-án, az emigránsok nemzetközi napján sokféle megközelítésből lehetne írni a hazájukat valamilyen okból elhagyó emberekről. Mit jelent országot váltani, hazát cserélni egy ember életében? Erről hitelesen csak az tud beszámolni, aki maga is átélte.


„[…] itt lesz egy új Marathon Vagy Thermopülé!” A nagyszombati ütközet (1848. december 16.)
1848 decemberében nehéz idők jártak Magyarhonban. A délvidéki „kis-háború” egyre inkább etnikai háborúvá fajult, Erdélyben pedig nemcsak az ottani reguláris császári-királyi csapatok, de a magyarirtásban és fosztogatásban jeleskedő oláh felkelők ellen is harcolni kellett.
A nagy uralkodó sírjának feltárására emlékeztek
„Termete magas, arca nemes” – 175 éve tárták fel III. (Nagy) Béla király sírját Székesfehérvárott címmel szervezett tudományos konferenciát a minap a Magyarságkutató Intézet és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont a Városházán.


„Termete magas, arca nemes” 175 éve tárták fel III. (Nagy) Béla király sírhelyét
1848. december 12-én Székesfehérvárott – a középkori Magyar Királyság koronázó városában, amely az Árpád-korban a Szent István-i monarchia fővárosának tekinthető – egy tudományos felfedezés is történt; ez pedig a nemzeti emlékezet mélyebb időrétegeibe vezeti az utókor nemzedékeit.
„A keresztyén közösség hasznára és a respublica javára művelted a tipográfiai mesterséget”
1648. december 10-én állíttatta ki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem azt az armálist, amellyel Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdászt a nemességbe emelte.


Borzsák Istvánra emlékezünk (1914. december 24.-2007. december 9.)
Tizenhat évvel ezelőtt hunyt el Borzsák István, a magyar klasszika-filológia jeles képviselője. Kerényi Károly és Alföldi András hajdani tanítványát 92 éves korában ragadta el a halál. Az ELTE professor emeritusaként és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként élete végéig szenvedélyesen oktatott, s volt sokszor szigorú, de mégis mindig jóindulatú bírálója tanítványainak.
„Mackensen hadiszállása az oláh király palotájában” – 107 évvel ezelőtt járt a magyar csizma Bukarestben
1916. november 29-én német és osztrák–magyar csapatok elfoglalták Piteşti-et, és december 1-jén megközelítették a román fővárost. Az átütő siker nem sokáig váratott magára: december 6-án a román főváros elesett, de a hármas szövetség kezére kerültek a ploieşti-i kőolajmezők is.


Szerencse fel! Sótörténetek az aknaszlatinai bányákból
Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napján, december 4-én van a bányászok ünnepe.
„Isten megmutatta hatalmát azáltal, hogy mind futásnak eredtek…” 580 évvel ezelőtt zajlott Hunyadi János hosszú, avagy téli hadjárata
Hunyadi Jánosról a hétköznapi embernek a török elleni harcok, a déli harangszó, a nándorfehérvári diadal jut eszébe, vagy éppen Mátyás király atyjaként jelenik meg a fejekben.
