A költő, publicista, a magyar műkritika megteremtője ma 220 éve, 1804. január 31-én született a Gyöngyös közeli Szücsiben, és 1858. március 3-án hunyt el Pesten. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben levelező, majd 1832-ben rendes tagjává, emellett a Kisfaludy Társaság is tagjául választotta. 

A formálódó keresztény királyságban fokozatosan általános gyakorlattá vált a templomok mellett történő temetkezés. Ezzel párhuzamosan szorultak vissza a mellékletként adott tárgyak is, de egyes ékszerek vagy a viselet részét képező elemek azonban még ekkor is eltemetésre kerülhettek. Ezek egyike volt az Árpád-kor talán legnagyobb népszerűségnek örvendő ékszertípusa, az úgynevezett S végű karika, melyet Abasáron is több sírból ismerünk. 

 „Szeretném világossá tenni, hogy a soraink között nincsen belviszály, az intézet életét pedig nem járja át semmilyen hatalmi küzdelem: így továbbra is minden kiváló munkatársam azokra az alapvető céljainkra koncentrál kutatásaival, amelyek elérésére mi alapításunktól fogva hivatottak vagyunk.” A többi között ezt szögezi le publicisztikájában Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

A hangzó nyelv mint a kommunikáció alapvető formája egyidős az emberiséggel, így a nyelvek története is egyidős vele. Más kérdés, hogy ebből a hatalmas időtávlatból igen keveset látunk be konkrét adatokkal. Hogy mégis mennyit és hogyan? Erről szól nyelvtörténeti sorozatunk. 

A Hunyadi László Erkel Ferencnek, a magyar opera megteremtőjének háromfelvonásos, romantikus történelmi nagyoperája, a magyar opera történetének első, európai színvonalú darabja. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című, akadémiai díjat is nyert drámája alapján, úgy, hogy a cselekmény jórészt híven követi a történelmi eseményeket. Ősbemutatójára 1844. január 27-én került sor a pesti Nemzeti Színházban.

Beregszászban, az Európa-Magyar Házban hagyományosan rendezvénysorozattal ünneplik a magyar kultúra napját. A hagyomány szerint a beregszászi postán, ma is ugyanabban a házban működik, adta fel Kölcsey Ferenc a Hymnus kéziratát. A Magyarságkutató Intézet koszorúját Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója helyezte el.         

A gyűrűket bemutató szakasz zárórészében a huzal- és pántgyűrűk kapnak helyet.

1457 novemberében váratlanul elhunyt Habsburg/Utószülött László magyar és cseh király Prágában. Az ifjú, éppen a saját esküvőjére készülő uralkodó ekkor már hónapok óta túszként magánál tartotta Hunyadi János volt magyar kormányzó fiatalabb fiát, Mátyást, hogy ezzel is elkerülje az idősebb Hunyadi fivér, László általa elrendelt kegyetlen, a szokásjogra fittyet hányó kivégzése (Hunyadi László a hóhér háromszori lesújtása ellenére is életben maradt) miatt Magyarországon esetlegesen kirobbanó lázadást.

Az ékszerek következő csoportját a karikagyűrűk alkotják, amelyek itt is öntött technikai megoldással készültek, döntően ezüst vagy réz alapú ötvözetből.