Hírek, aktualitások

III. Béla és Anna sírhelye borítókép

1848. december 12-én Székesfehérvárott – a középkori Magyar Királyság koronázó városában, amely az Árpád-korban a Szent István-i monarchia fővárosának tekinthető – egy tudományos felfedezés is történt; ez pedig a nemzeti emlékezet mélyebb időrétegeibe vezeti az utókor nemzedékeit.


1648. december 10-én állíttatta ki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem azt az armálist, amellyel Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdászt a nemességbe emelte. 

II. Rákóczi György

Borzsák Istvánra emlékezünk

Tizenhat évvel ezelőtt hunyt el Borzsák István, a magyar klasszika-filológia jeles képviselője. Kerényi Károly és Alföldi András hajdani tanítványát 92 éves korában ragadta el a halál. Az ELTE professor emeritusaként és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanáraként élete végéig szenvedélyesen oktatott, s volt sokszor szigorú, de mégis mindig jóindulatú bírálója tanítványainak. 


Az A mongolok titkos története a mongol irodalom világszerte legismertebb műve, amely a világhódító Dzsingisz kán életútját meséli el.  A magyar fordítás a máig a világ egyik legjelentősebb altajistájának tartott Ligeti Lajosnak a mesterműve, aki kínai írásjegyegyekből rekonstruálta az eredeti mongol szöveget.

Ligeti Lajos borítókép

Mackensen

1916. november 29-én német és osztrák–magyar csapatok elfoglalták Piteşti-et, és december 1-jén megközelítették a román fővárost. Az átütő siker nem sokáig váratott magára: december 6-án a román főváros elesett, de a hármas szövetség kezére kerültek a ploieşti-i kőolajmezők is.


Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napján, december 4-én van a bányászok ünnepe.

Szent Borbála

Téli hadjárata

Hunyadi Jánosról a hétköznapi embernek a török elleni harcok, a déli harangszó, a nándorfehérvári diadal jut eszébe, vagy éppen Mátyás király atyjaként jelenik meg a fejekben. 


Lezajlott a IV. Magyar nyelvjárások napi konferencia második napja, ahol a nyelvjáráskutatás, a nyelvhasználati és attitűdvizsgálatok, valamint a közösségi identitásformák kérdései kerültek középpontba.

IV. Magyar nyelvjárások napi konferencia zárónapja

 Thurn Antal Kázmér

A török uralom alól fölszabadított Magyar Királyság püspöki kinevezéseire hagyományosan úgy került sor, hogy miután a császár kikérte a Helytartótanács véleményét, kiválasztotta és kinevezte a jelöltjét, aki néhány hónap, esetleg egy egész esztendő múltán elnyerte a pápai jóváhagyást. Ha még szükséges volt, a püspökszentelésben is részesült.


A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát az intézetben. 

IV. Magyar nyelvjárások napja sajtóközlemény