Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Kassai Lajos, a modernkori lovasíjászat megteremtője együttműködési megállapodást írt alá a Kassai-völgy lovagtermében. Kassai Lajossal a különleges érzésekkel átszőtt környezetben beszélgettünk.

„Hallom tizenegynéhány éve, hogy merjünk kicsik lenni. Nem lehetséges, mert a történelmünkben egy olyan mozzanat sem volt, amikor kicsik voltunk” – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Pesti Tv Polbeat című közéleti műsorának vendégeként.

A Magyarságkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött Kassai Lajos világhírű lovasíjásszal, aki megalkotta a hungarikumnak számító módszerét, a lovasíjász iskolát. Kassai Lajos népszerűsíti, terjeszti a magyar kultúrát; célja összhangban van a Magyarságkutató Intézet küldetésével, miszerint a magyar nemzet identitását, magyarságunkat megszilárdítsa és népszerűsítse. Mindkét fél feladatának tekinti azt is, hogy az ősi harci művészetekkel, köztük a lovasíjászattal és annak gyakorlatával és eszmeiségével megismertesse a szakmai és laikus közönséget.

Magyarország területe szeizmikus szempontból szerencsére kevéssé aktív, de néhány évszázadonként így is sor kerül egy-egy aránylag pusztító földrengésre. A legsúlyosabb és pontos adatokból ismert rengés Komárom városát sújtotta éppen 260 esztendeje, 1763. június 28-án, a kora reggeli órákban. A rengés a Richter-skála szerint körülbelül 6,3-as erősségű lehetett.

„Nagy lovon ült a nagy férfi, / Arca rettentő, felséges; / Korona volt a fejében / Sár-aranyból, kővel ékes; / Jobb kezében, mint a villám / Forgolódott csatabárdja: / Nincs halandó, földi gyarló / Féreg, aki azt bevárja.”

1918. június 26-án, 105 évvel ezelőtt született Patek Erzsébet (leánykori nevén Szentirmay Erzsébet), a Kárpát-medencei késő bronzkor és kora vaskor egyik kutatónője.

Az első, Magyarországon nyomtatott és magyar nyelvű könyv Sylvester János 1541-ben megjelent Újszövetség-fordítása, amelyhez a fordító több szövegkritikai magyarázatot is csatolt.

Számos magyar népszokás kapcsolódik Szent Iván napjához, s ezekről már a 15. században is születtek feljegyzések.

„Lelkesítő hang, virágos kifejezésekben gazdag előadás illenék ide e napon, de mi csak mintegy a boncoló asztalra visszük az eseményeket (…)” 

Hatalmas előrelépésről számoltak be a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának képviselői a székesfehérvári osszárium leleteinek vizsgálata kapcsán.