A frissen megszervezett végvidék, az egyre jobban kiépülő keresztény védelmi rendszer képes volt útját állni a megállíthatatlannak vélt oszmán előretörésnek.

Magyarország modernkori fővárosa, Budapest születésének az 1873. évet tartjuk, amikor Buda, Pest és Óbuda egyesült. Az esemény valójában egy hosszabb folyamat igen jelentős mérföldköve. Ebben játszott kiemelkedő szerepet Senyei Károly (1854－1919), a XIX. századi első nagy szobrászgeneráció tagja.

„Miután azonban a királyság megszilárdult Béla király kezében, vedelte a bort. Udvari emberei bármit kértek részegségében a királytól, megkapták, és a király részegsége után ezeket nem tudta visszavenni tőlük. Pócsot és Sault, e két szerzetest részegségében ellenségeik kezére juttatta, s ok nélkül megölték őket.” 

Pálcakarperecek

Ez a típus huzal- vagy pálcakarperec néven is ismert, kisszámú kivételtől eltekintve azonban – hasonlóan a huzalgyűrűkhöz – ezek is öntött megoldással születtek. Ezért helyesebbnek tűnik – Kovács László javaslata alapján – pálcakarperecnek nevezni a típust.

A második világháborús szerepvállalásunkkal és a magyarországi harcokkal foglalkozó történetírás – az 1945 utáni baloldali kurzusnak és a rendszerváltoztatás óta eltelt évtizedeknek köszönhetően – számos féligazságot, csúsztatást és átértelmezést tartalmaz. 

1807. február 10-én, Pozsonyban született gróf németújvári Batthyány Lajos, akiben az első felelős magyar kormány miniszterelnökét tiszteljük. 

Számos vita övezi vitéz Nagybányai Horthy Miklós személyét, tevékenységét és a róla elnevezett időszakot, a Horthy-korszakot. A hosszú életet élt államférfi 1868. június 18-án született Kenderesen és 1957. február 9-én hunyt el Estorilban.

A múlt eseményeinek feltárása, az egykor élt emberek eredetének tudományos megismerése mindig is motiválta a kutatókat. Az evolúcióbiológia létrejötte Charles Darwin és Alfred Russel Wallace nevéhez köthető, ők publikálták először az első átfogó evolúciós elméletet a XIX. század közepén.

Ötven évvel ezelőtt, 1974-ben azonosították sátoraljaújhelyi nyughelyén Csepellényi György (1626 körül – 1674) csontjait. A vértanúhalált halt pálos szerzetest már saját századában tiszteletreméltónak nyilvánították, ám boldoggá avatása 1789-ben, 1769-ben és 1949-ben is elakadt, a napokban azonban megkezdődött annak egyházmegyei szakasza.

Együttműködési megállapodást írt alá a közelmúltban a Magyarságkutató Intézet a Kyrgyz-Turkish Manas Universityvel, Kirgizisztán egyik legnagyobb állami egyetemével, amelynek létrehozásáról Törökország és Kirgizisztán 1995 szeptemberében döntött. A két ország által működtetett egyetem keretein belül az oktatásban kiemelt tudományágként jelenik meg a közép-ázsiai és türk civilizáció és nyelv kutatása.