Az A mongolok titkos története a mongol irodalom világszerte legismertebb műve, amely a világhódító Dzsingisz kán életútját meséli el.  A magyar fordítás a máig a világ egyik legjelentősebb altajistájának tartott Ligeti Lajosnak a mesterműve, aki kínai írásjegyegyekből rekonstruálta az eredeti mongol szöveget.

1916. november 29-én német és osztrák–magyar csapatok elfoglalták Piteşti-et, és december 1-jén megközelítették a román fővárost. Az átütő siker nem sokáig váratott magára: december 6-án a román főváros elesett, de a hármas szövetség kezére kerültek a ploieşti-i kőolajmezők is.

Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napján, december 4-én van a bányászok ünnepe.

Hunyadi Jánosról a hétköznapi embernek a török elleni harcok, a déli harangszó, a nándorfehérvári diadal jut eszébe, vagy éppen Mátyás király atyjaként jelenik meg a fejekben. 

Lezajlott a IV. Magyar nyelvjárások napi konferencia második napja, ahol a nyelvjáráskutatás, a nyelvhasználati és attitűdvizsgálatok, valamint a közösségi identitásformák kérdései kerültek középpontba.

A török uralom alól fölszabadított Magyar Királyság püspöki kinevezéseire hagyományosan úgy került sor, hogy miután a császár kikérte a Helytartótanács véleményét, kiválasztotta és kinevezte a jelöltjét, aki néhány hónap, esetleg egy egész esztendő múltán elnyerte a pápai jóváhagyást. Ha még szükséges volt, a püspökszentelésben is részesült.

A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát az intézetben. 

Imre király (1196–1204) nyolc esztendőt, hét hónapot és hat napot töltött Magyarország trónján apja, III. Béla 1196. április 23-án bekövetkezett halálától számolva. XII. századi elődeihez hasonlóan neki is rövid, de mozgalmas élet jutott osztályrészül.

A Magyarságkutató Intézet négy munkatársa is előadást tartott a már hagyományosnak mondható Neolatin Konferencián. A gazdag tematikájú rendezvény a Szegedi Tudományegyetem Klasszika-filológia és Neolatin Tanszéke, valamint a HUN–REN BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya közös szervezésében valósult meg az egyetemen.

A harmincéves háború (1618–1648) ideje alatt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) három hadjáratot is indított a nyugatra koncentráló Habsburgok ellen. Első hadjárata 1619–1622 között zajlott, és ennek során 1619. november 27-én csapatai már eljutottak Bécsig, és körülzárták azt.