Ketten a tizenháromból
1849. október 6-án – százhetvennégy esztendővel ezelőtt – a császári bosszú elérte tetőpontját, amikor a tizenhárom aradi vértanút, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét és Fekete Imre gerilla tizedest kivégeztette. E napot a magyar kormány 2001. november 24-én nyilvánította nemzeti gyásznappá.
Táblaháborútól a „kattintékonyságig” – Másodszor rendeztek anyanyelvi médiaakadémiát Újvidéken
A közelmúltban másodszor rendezték meg – a januári első nagy sikerére való tekintettel – a vajdasági médiaszakemberek II. Újvidéki Anyanyelvi Akadémiáját.
1570. október 4-én született Pázmány Péter
Mivel is emlékezhetnénk meg a magyarországi katolikus megújulás vezéralakjáról, a hitvalló protestáns családban született, később jezsuita szerzetes, hitszónok, teológus, főpap Pázmány Péterről? Idézzük fel legjelentősebbnek tartott művét, az Isteni igazságra vezérlő Kalauz címűt, amely a katolikus vallás legalapvetőbb tanait foglalja össze!
Az erőszakos magyarosítás máig élő mítosz
A Pesti Srácok Honi felderítés című műsora a magyar történelem ismeretlen és félreismert epizódjai közül a nemzetiségeket elnyomó Magyar Királyság hamis narratíváját járta körül. A már a XIX. századi nyugat-európai lejárató kampány által is terjesztett és a mi tudatunkban is meggyökerezett rágalom szerint az Osztrák–Magyar Monarchia a népek börtöne volt.
Élete végéig megmaradt közvetlen, szerény tudósnak
Ez év október 2-án lenne 105 éves Harmatta János egykori neves klasszika-filológusunk, aki nem csupán az ókori nyelvek és kultúrák szakértője volt, hanem a szkíták, szarmaták és a Hun Birodalom történetével kapcsolatos kutatásai révén ugyancsak jeles eredményeket ért el.
Előbb diplomata-püspök, később humanista tudós: Dudith András különös karrierje
Dudith [ejtsd: dudics] Andrásnak, Pécs 36. püspökének különös életpálya jutott osztályrészül. A tehetséges, horvát-olasz származású, Budán született ifjút anyai nagybátyja, Agostino Sbardellati indította el azon a diplomáciai pályán, amely a kor jellegzetességeinek megfelelően egyházi karriert is jelentett egyben.
Mese kicsiknek-nagyoknak. A népmese napjára
„Ecczö' vót, hô nem vót, hetethét országon túl, még azon is túl, kidő't kemönczének bédö't ódalába ėgy jegönyefa, annak a jegönyefának vót 65 ága s azon mindön ágán 66 varjú; a ki az én beszédömöt meg nem ha'gassa, vá'ja ki a szömit.” (Csihán királyurfi. In Kríza János: Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény I. kötet. Kolozsvár, 1863)
„Nini! hogy ugrálnak ki a rókák!” A pákozdi csata, 1848. szeptember 29.
Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, miután Bécs észak-itáliai helyzetét stabilizálta, elérkezettnek látta az időt, hogy a horvátokat felhasználva rendezze a magyar kérdést, és egyoldalúan visszavonja az áprilisi törvényeket.
A mesemondás fennmaradása – A népmese napja alkalmából
A népmese napját a magyar nyelvterületen – Benedek Elek születésnapján – szeptember 30-án ünnepelik. 18 éve a Magyar Olvasástársaság előreterjesztésére indult el a kezdeményezés a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása céljából. Ma már a magyar nyelvterület csaknem minden régiójában megemlékeznek erről a napról, amely nemcsak a népmese, hanem a mesemondás ünnepe is lett.
Himod-Káposztás honfoglalás és kora Árpád-kori temetőjének egy különleges lelete
A Kapuvár–Répcelak közti gázvezeték fektetését megelőző régészeti feltárások során, Himodtól keleti irányban, a nyomvonal mintegy 500 m hosszú és 7 m széles szakaszán, ős- és középkori telepjelenségek mellett tártak fel egy Karoling-kori temető 25, illetve egy honfoglalás és kora Árpád-kori nyughely 86 síros részletét is.