A Dunakanyar védőszentje: Szent Hedvig

Kevés olyan történelmi témákkal is foglalkozó ismeretterjesztő felület létezik, ahol ne találkoznánk Szent Hedvig életrajzával. Írásunkat a királynő születésének 650. évfordulójára emlékezve készítettük. 

I. Lajos magyar királynak és feleségének, a bosnyák származású Kotromanics Erzsébetnek a korszakban ritkaságnak számító szerelmi házasságából összesen három lánya született, Anjou Hedvig a legfiatalabb lánygyermekként látta meg a napvilágot. A királyi párnak sajnálatos módon csak tizenhét évnyi házasságot követően sikerült gyermeket nemzeni, így Hedvig születésekor I. Lajos már negyvennyolc éves volt.

Hedvig születésének pontos időpontját a hiányos forrásadatok miatt nehéz beazonosítani. A korszak kutatói általában 1373 végéhez és 1374 elejéhez kötik világrajövetelét. A köztudatban mégis az 1374. február 18-ai születési dátum terjedt el. A lengyel középkorászok ezt az időpontot a következőképpen magyarázzák: a krakkói székesegyház évkönyve szerint Hedvig 1386. február 18-án házasodott össze Jagelló litván fejedelemmel. A királynőnek ekkor már tizenkét évesnek kellett lennie ahhoz, hogy jogilag érvényesíthessék a házasságot. Mindez alapján azt feltételezték, hogy az 1374. február 18-ai időpont Hedvig születésének legkésőbbi lehetséges dátuma, tehát egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban aznap született. Születésének körülményeiről szintén nagyon kevés információval rendelkezünk, a magyar krónikás hagyományban is leginkább csak a születés tényét említették meg. Csupán korabeli analógiákból ismerjük, hogy az uralkodói családokban bekövetkezett születést és a keresztelőt adott esetben nagy ünnepségek és ajándékozások övezték. Sőt, magukat a születésnapokat is minden évben megünnepelték. 

Hedvignek, mint minden királyi hercegnőnek már születése pillanatában eldőlt a sorsa. I. Lajos dinasztikus hatalmi érdekeinek megfelelően már négyéves korában eljegyezték akkor még III. Lipót osztrák herceg fiával, Habsburg Vilmossal. Ezt követően csupán a nyolcadik életévét töltötte be, amikor megválasztották lengyel királynak.

Szanka Brigitta, Magyarságkutató Intézet
a Klasszika-filológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa
 
 
Felhasznált irodalom
Bagi Dániel: Hedvig királynő. Az Anjou-ház trónöröklése Lengyelországban. Rubicon, 27. évf. (2016/5-6. sz.) 10-13.
Bertényi Iván – Szende László: Anjou-királyaink és Zsigmond kora. Bp., 2011.
Csukovits Enikő: Magyarország története 5. Az Anjouk birodalma. Bp., 2009.