Nagy Imre nem értette forradalmat, de mártírhalála tiszteletet érdemel
Az Öreg vendége volt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak.
Vitéz herceg vagy liliomos árnykép? 1083. november 4-én avatták szentté Imre herceget
940 évvel ezelőtt, 1083 őszén Székesfehérvár ismét szentté avatási ünnepre készülődött. István király földi maradványainak augusztusi felemeltetését két és fél hónappal követte fia, Imre herceg kanonizációja. Amint az ismeretes, a kezdeményező király I. László (1077–1095) volt, akit 1192-ben III. Béla (1172–1196) kezdeményezésére iktattak a szentek sorába.
Alaptalan támadások kereszttüzében az MKI
Az elmúlt napokban két ügyben is támadások érték a Magyarságkutató Intézetet. Az egyikben a IV. Béla király feltételezett esztergomi sírjánál zajló ásatás engedélyéről, a másikban pedig a kutatóintézet állítólagos eltúlzott támogatásáról esett szó. A Magyar Nemzet megkeresésére Kásler Miklós főigazgató kommentálta a véleménye szerint csúsztatáson alapuló vádakat.
A magyar nyelv ünnepe Délvidéken
Október 26. és 28. között immár ötvenharmadszor szervezte meg az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, általános és középiskolásoknak szóló anyanyelvi versenyekkel, tudományos tanácskozással.
Honfoglalás és kora Árpád-kori ékszereink II.
A honfoglalás és kora Árpád-kor jellemző ékszertípusait bemutató sorozatunk második részében a foglalattal ellátott gyűrűk másik nagyobb csoportját, a filigrán és/vagy granulált díszítésű, egyszerűbb változataikként pedig az ilyen díszítést utánzó, de egészében öntött technikai megoldással készült gyűrűket mutatjuk be.
Protestáns hitvallóink – a gályarab-prédikátorok
Október 31-e a reformáció ünnepe. Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
„Ide, magyar. Itt a zászlód, itt dögölj meg!” A schwechati csata, 1848. október 30.
Az 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatát követően megkötött háromnapos fegyverszünet alatt báró Josip Jelačić altábornagy sietve visszavonult Székesfehérvár környékéről, és Mosonnál vert tábort, hogy bevárja az északról és Bécsből érkező csapaterősítéseket.
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem… – 100 évvel ezelőtt, a „területmentő” Kemal Atatürk vezetésével jött létre a Török Köztársaság
Törökország vesztes országként fejezte be az I. világháborút. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen azonban a törökök katonai ellenállást szerveztek. Nem véletlenül, hisz a békeszerződés értelmében az Oszmán Birodalom területének körülbelül a háromnegyedét vesztette volna el, amely még a Magyar Királyságra mért csapásnál is súlyosabb lett volna.
A Selyemút homokba temetett városainak kiásója
Nyolcvan évvel ezelőtt október 26-án [egyes források szerint 28-án] hunyt el Kabulban a világhírű régész, orientalista, Stein Márk Aurél, aki az egykori Selyemút térségének geográfiai leírásával, régészeti feltárásával, továbbá hatalmas mennyiségű keleti kézirat feldolgozásával szerzett magának elismerést.
Vérfürdő a nyugati határon
1956. október 26-án dördült el a forradalom egyik legtöbb áldozatot követelő sortüze Mosonmagyaróváron.