„Publicae omnium utilitati”: a pécsi Klimo-könyvtár 250. születésnapja
Idén ünnepeljük a pécsi Klimo-könyvtár alapításának kétszázötvenedik évfordulóját: 1774-ben nyitotta meg mindenki számára a könyvgyűjteményét Klimo György pécsi püspök, így létrejött az első magyarországi nyilvános könyvtár.
A Felső-Magyarországról, jobbágycsaládból származó, 1710-ben született Klimo György 1751-től haláláig, 1777-ig töltötte be a pécsi püspöki hivatalt. Pozsonyi és budai alsófokú tanulmányok után a nagyszombati jezsuita szeminárium növendékeként készült az 1733-ban megkezdett papi hivatására. A jó képességű fiatal papra hamar fölfigyeltek elöljárói, így lett előbb érsek(helyettes)i titkár Nagyszombatban, majd pozsonyi, később esztergomi kanonok, valamint nyitrai főesperes. 1746-tól állami funkciót is betöltött: előbb az egyházi ügyekért felelős tanácsos, majd főtanácsos lett a Magyar Királyi Kancellárián. Ebbéli tevékenységének eredményeképpen nevezte ki a Magyar Királyságot minden tekintetben, így kulturális és vallási területen is fölvirágoztatni kívánó Mária Terézia pécsi püspökké Klimo Györgyöt 1751-ben – püspökké szentelésére 1752-ben került sor.
Több mint két évtizedes püspöki működése jelentős oktatási, kulturális és hitbéli föllendülést hozott Pécs városának. Gondját viselte az alsó- és középfokú iskoláztatásnak, tervei között szerepelt a Nagy Lajos alapította, ám végül hamar elsorvadt egyetem újbóli fölállítása. A pécsi püspöki palotát átépíttette, templomokat építtetett és újíttatott föl, másokkal együtt kezdeményezte a Szent Jobb-körmenetek megtartását, valamint elnyerte az érseki pallium viselésének jogát, ami Pécs városának és püspökségének a tekintélyéhez jelentősen hozzájárult.
Kulturális munkásságának legfőbb emléke pedig éppen jelen írás apropója. Kétszázötven esztendővel ezelőtt, 1774-ben a nyilvánosság számára és mindenki hasznára – publicae omnium utilitati – megnyittatta püspöki könyvtárát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a valamennyi tudományág – így a teológián túl a jogi, orvosi, bölcseleti és természettudományi területek – műveit magában foglaló könyvgyűjtemény a majdan újraalapítandó egyetem könyvtárává válhassék.
Az évforduló alkalmából egy, először Pozsonyban, 1762-ben, majd később, 1776-ban Pécsett újból kiadott, a pécsi egyházmegyei papsághoz szóló pásztorleveléből mutat be jelen írás szerzője egy rövid részletet:
Amikor fürkésző pillantásotokat egyházmegyénk városaira és falvaira vetitek, semmiképpen se hagyjátok könnyek nélkül, szeretett főtisztelendő testvéreim, azt a végzetes romlást, amelyet a sátán az újonnan fölbukkant eretnekségek, pontosabban, a régiek újbóli fölbukkanása nyomán mind az egyetemes Egyházban, mind egyházmegyénkben okozott. Miután az ellenség oly számosan és oly sok oldalról ostromolta, most számtalan hitehagyottat és elbukottat sirat. Az Egyház maga azonban mozdulatlan marad, akár egy rendezett tábor. A gonosz ellenség ekkor még szörnyűbb dolgokra szánta el magát: más prófétákat küldött azok közül, akik magukat katolikus kereszténynek akarták hívatni, hogy a híveknek olyan tant hirdessenek, amely még ha a hittel nem teljesen ellentétes is, az egyetemesség, a régiség és a hitbéli konszenzus kritériumát figyelmen kívül hagyja, valamint az Egyház ünnepélyes ítéleteit, illetve a még azokon túli, az üdvösséghez szükséges kifejezéseket is tagadják. Ebből azután az következett, hogy a kicsinyeket már nem lehetett többé az igaz tanítás mezején látni, a gyermekeket pedig vitázó, egymás közt versengő, tévelygő, engedetlen és dacos tanítók oktatták. A köznép pedig az Úr dicsőségének hegyére immár fölhágni nem tud, hanem a tűző nap sugarai miatt elpusztul.
És bizony, hogy elpusztul, mert ugyanígy szakad meg a hitbéli konszenzus köteléke, hacsak maga a szerető Megváltó, aki – nem pusztán az apostolokért, hanem azokért, akik az ő szavukra hinni fognak benne – nem kérleli az Atyát, hogy mindnyájan egyek legyenek, amint az Atya benne van, és ő az Atyában: rendeljen földi helytartót, aki az egész nyáj fölött őrködve parancsol valamennyi pásztornak, hogy térjen vissza arra az őrhelyre, melyet egyesek megfontolás után, mások gőgtől vezettetve hagytak el, és amely őrhely nem más, mint a hívő nép használatára a szent trienti zsinat tekintélyével kiadott római katekizmus, hogy ilymódon, amint egy az Isten, egy a hit, úgy legyen egyetlen a hit átadásának közös szabálya és előírása is, mely a keresztény nép jámborságra való nevelését szolgálja.
A könyvtárról bővebben: https://www.lib.pte.hu
A tudós püspök emlékére, a könyvtár megnyitásának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetem Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya 2024. október 17-én, csütörtökön konferenciát szervez. További információ: