„A magyar nyelv napjának kettős üzenete van. Egyrészt emlékeztet arra, hogy nyelvünket ápolni és fejleszteni kell, másrészt, különösen a trianoni országcsonkítás és nemzetfeldarabolás után arra, hogy éppen közös anyanyelve köti össze a Kárpát-medence (és a világ) minden magyarját, bárhol is éljen” – vallja a Magyarágkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. Dr. Pomozi Pétert a Vasárnap című lap szólaltatta meg a magyar nyelv hagyományairól és ünnepéről. 

A Magyarságkutató Intézet tudományos feladatai közé tartozik a múltunkra, kultúránkra vonatkozó ismeretek bővítése, torzításmentes megjelenítése. Ezen túlmenően az intézet természetesen tudományos igénnyel figyeli és értékeli a jelenkor történéseit, összefüggéseket tár fel az egyes tudományos, kulturális területeken regisztrált tényezők között, hogy ezzel szükség szerint segítse a mind tisztább, reálisabb kép kialakítását. 

Nekem minden nap a magyar nyelv napja, még az is, amikor egész nap nem beszélek magyarul… hangosan. Mert magamban mindig csak magyarul. Talán tőlem még nem hamis ez a mondat. Bár erőst hatnak a nyelvhasználatomra az utóbbi időben innen-onnan, még mindig az én választásom, hogy mikor és meddig lesz magyar nyelv napja az én napom Kárpátalján.

„A diplomácia síkos talaja, a véres harcmező, a tudomány fárasztó útja mind járt terület Brodarics előtt. Oly korban élt, midőn a viszonyok nehézsége közt a gondviselésszerű alakok támadni szoktak. Öntehetsége vitte az emelkedés útján előre; hazaszeretete tűzte ki neki az irányt. […]  ’a szétrongyolt haza’ fönnmaradásának s egységének kérdése foglalkoztatta […] S mielőtt látná, mint foszlik szét mindaz, amiért annyit küzdött, megszakad munkássága, kialszik élete.” ¹

„(…) Amit pedig a XIX. század második felének és a XX. század első évtizedeinek hazai szabadkőműves tevékenységéről tudunk, az alapján tisztán, világosan kirajzolódik a több mint ezeréves keresztény magyar állam elpusztításának szándéka. Nem lehetünk eléggé hálásak Raffay Ernőnek, amiért tíz alaposan dokumentált, lábjegyzetelt, hivatkozott kötetben feltárta a korabeli országrontó machinációkat.” (…) – fogalmaz a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában Ágoston Balázs újságíró.

„A magyar nyelv az alappillér, ami leginkább összeköti a nemzetet, a nemzet különböző részeit függetlenül, égtájaktól függetlenül az időtől. Rendkívül ősi, rendkívül stabil a nyelvünk, sok száz év távlatából is pontosan megértjük azt, hogy mit éreztek, mit gondoltak, hogy gondolkodtak az őseink, hogyan látták a világot, az univerzumot, a földet, és minden, ami azon túl van” – emelte ki Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Nemzeti Színházban, ahol az intézet a színházzal és a Petőfi Kulturális Ügynökséggel közös szervezésben ünnepelte a Magyar nyelv napját.

Bulgária Fekete-tenger menti partvidékén, Provadia régió Kr. e. 5600-4630 között működő Provadia-Szolnyicáta őskori városközpont feltárása során szkíta kori temetkezések kerültek elő.

Bulgária Fekete-tenger menti partvidékén, Provadia régió Kr. e. 5600-4630 között működő Provadia-Szolnyicáta őskori városközpont feltárása során szkíta kori temetkezések kerültek elő.

Cillei Ulrik (1406. február 16. – 1456. november 9.) horvát-szlavón bán, Cillei Borbála királyné unokaöccse, V. László gyámja és főtanácsadója volt. Halálának körülményei és kérdése nem pusztán önmagában érdekes, hanem szorosan összefonódik a Hunyadiak értékelésének változásával. 

A XIX. század végén a magyar nyelvtudományban lezajlott, úgynevezett ugor-török háború nyomot hagyott a magyar közgondolkodásban. Sokan úgy vélhetik, hogy ellentét feszül az altajisták (turkológusok, mongolisták) és a finnugristák között a magyar nyelv eredetével és rokonsági viszonyaival kapcsolatban.