A honvédsereg az 1849. évi tavaszi hadjárat második szakaszának legszebb győzelmét aratta Nagysallónál április 19-én. A Feldunai hadsereg másnap folytatta útját a komáromi erőd felé, ám a környéken még napokig tartott a Nagysallónál szétugrasztott császári-királyi alakulatmaradványok felszámolása. Ezen harctevékenység sorába a tartozott az április 20-i kéméndi ütközet, ahol a VII. hadtest parancsnoka, szeniczei Gáspár András vezérőrnagy utoljára rántott szablyát. 

A győztes isaszegi csatát követő gödöllői haditanácson Kossuth ideájával szemben a táborkari józanság győzedelmeskedett: a főváros helyett a magyar fősereg Komárom felmentésére indult.

A kora újkori Magyarország egyik leghíresebb törökverő hőse Thury György volt. Neve összeforrt a viharos XVI. század oszmán-ellenes harcaival. A tragikus sorsú palotai és kanizsai kapitány által használt tárgyak közül egyetlen egy ismert és azonosítható be az utókor számára, s az szerencsés módon egy fegyver: Thury György pallosa. 

A kimmerek, illetve a szkíták voltak az első olyan, írott forrásokban jegyzett népcsoportok, akik az elő-ázsiai hadjárataiknak köszönhetően a Kr. e. VIII-VII. században a sztyeppén, valamint Elő-Ázsiától keleti és nyugati irányba elterjesztették a hátasló és a hozzá tartozó lószerszámok használatát.

A Magyarságkutató Intézet harmadik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztal-beszélgetését. Ez alkalommal a kutatók a reneszánsz és a barokk kor a hunokról fennmaradt forrásait vizsgálták.

A Szent Korona a magyar nemzet keresztény államiságot jelképező szinte vallásos áhítattal őrzött ereklyéje. A titokzatos eredetű fejék származása ma sem tisztázott, és a korona hányattatott sorsa is méltó párját képezi a magyarság történelmének.

1964 óta, kereken 60 éve József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Erről a napról emlékezett meg Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke.

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának kutatói Nagycenken, a Széchenyi Mauzóleumban folytatják az archeogenetikai kutatásokat.

A Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom egyik határvára, Zimony, a XII. század közepén gyakran cserélt gazdát, köszönhetően a két ország közötti háborúskodásnak. 859 éve is uralomváltás küszöbén állt az Al-Duna partján fekvő város (ma már nem önálló, hanem Belgrád része), amikor a kapuja előtti tér képét egy halott férfi látványa tette lehangolóvá.

Díszszemlére került sor 1849. április 7-én a gödöllői Grassalkovich-kastélynál, ahol a táborban tartózkodó Kossuth Lajos bizottmányi elnök megtekintette a feldunai hadsereg csapatait. Haditanácsot is tartottak; Kossuth a főváros mielőbbi visszafoglalása mellett kardoskodott, de a katonák végül meggyőzték: jelen helyzetben Komárom felmentése az elsődleges.