A Pécsi Egyházmegye évente, augusztus végén megrendezett fesztiválja alkalmából föltárul a Püspöki Kincstár is, ahol számos csodálatos műkincset, liturgikus öltözeteket, festményeket, metszeteket és ötvösmunkákat csodálhatunk meg. Az alábbiakban egy sajátos, a barokk gyűjtői korra igen jellemző Szent László-ábrázolást mutatunk be.

A XIX. században magyar tudományos körökben igen erősen jelen volt a magyarság keleti származásának gondolata. A kutatókat fűtötte a vágy, hogy felfedjék a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldják származásuk rejtélyét.

„A lombhulláskor vigaszunkra / Eljön a víg szüret megint, / Lesz már, ami fölmelegítsen, / Ha kissé hűsebb szél legyint. / A szőlőskertek vígan vannak, / Aki most búsul, mind bohó, / Egy jelszavunk legyen szüretkor: / A dáridó, a dáridó.” 

Corvin Mátyás fényes alakja mellett elhomályosulni látszik törvénytelen fia, János herceg jelentősége; pedig Mátyás már 1472-ben úgy döntött, hogy őt teszi meg utódjául. Nemcsak birtokadományokkal, diplomáciai erőfeszítésekkel, házasítási tervekkel, hanem egész neveltetésével erre a küldetésre készítette fel fiát.

105 éve született ifj. Kós Károly néprajzkutató és muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága, amely a társadalomnéprajz és anyagi kultúra számos területét felöleli, az erdélyi néprajzkutatást alapozta meg. 

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata a magyar sereg vereségével zárult, a hadvezetés – a legismertebbeket említve csak, II. Lajos magyar király és Tomori Pál kalocsai érsek – és a katonák nagy része odaveszett. Augusztus 29-e pedig az oszmánok szerencsenapjává vált. 

Már hozzászoktunk ahhoz, hogy vannak olyan szóalakok, amelyeket nem a kiejtésüket követve írunk le, hanem másképp írjuk, mint ahogy mondjuk őket. Ha az automatizmust félretesszük, akkor első hallásra ez ellentmondásnak, túlbonyolításnak hangzik. A magyarázat azonban logikusabb, mint gondolnánk. 

Sorozatunk III. részében már láttuk, miért és hogyan torzít a darwinista családfa a nyelvek rokonságának ábrázolásában. Így viszont okkal vetődik fel a kérdés: akkor hát hogyan lehet megállapítani, hogy x és y nyelv rokona-e egymásnak vagy sem.  

A nyelvek közötti kapcsolat természetes velejárója, hogy az egyes nyelvekben csakhamar megjelennek idegen átvételek, amelyek később akár jövevényszavakká is szelídülhetnek. Az alábbiakban a huszár szó történetét járjuk körbe, amelyet a korai újkor utolsó szakaszában ismert meg a világ a magyarok által.

350 éve, 1674. augusztus 21-én született hadadi báró Wesselényi István, naplóíró, Közép-Szolnok vármegye főispánja, erdélyi országgyűlési és táblai elnök, az erdélyi református egyház egyik főgondnoka.