„Akinek elébb lesz véres a kardja, mint az enyém, az huszonöt botot kap”
1849 júniusában a császári-királyi hadsereg és a cári csapatok megindították támadásukat Magyarhon ellen. Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy személyében új főparancsnok került a császári ármádia élére, aki elődeivel ellentétben nem habozott és minden eszközt igénybe vett a győzelem kivívásához.
Zsidók és keresztények, napszámosok és urak imádkoztak érte
Mindig éltek közöttünk olyanok, akik önfeláldozó munkájukkal tették könnyebbé, elviselhetőbbé mások életét. Sokakra széles körben emlékezik az utókor, míg mások emlékezete szűkebb közösségekben él tovább, ám az ő nagyságuk is örök példaként szolgálhat. Ilyen volt Hibay Károly, a szegények egri orvosa is.
Preszkíta és kora szkíta kori emlékek a Nagy-Kaukázustól északra Alekszandr Alekszandrovics Jesszen kutatásai alapján
Alekszandr Alekszandrovics Jesszen orosz régész, a kaukázusi rézkor, bronzkor és kora vaskor kutatója, a kaukázusi korai fémművesség szakembere.
A Szent Korona ünnepe
Látványos rendezvények sora kísérte az Ezredéves Országos Kiállítást 1896-ban. Ezek közül kétségtelenül a legpompásabb esemény volt a Szent Korona június 8-án tartott ünnepe. Az időpontválasztást meghatározta Ferenc József 1867. évi koronázásának napja, amelynek ekkor volt a 29. évfordulója.
Mozaik a kárpátaljai magyar irodalomból 6. rész
Tegnap
Az én hazám
csendes pentaton ének.
Ha szívemhez hajolsz,
eléneklem néked.
Horváth Sándor: Haza¹
A nap, amikor „felfordult a világ erkölcsi rendje”
A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk.
Magyar könyvtárban spanyol imakönyv
A kéziratokkal foglalkozó Scriptorium-konferenciasorozat idei rendezvényére május 30-31-én Debrecenben került sor. Itt mutatta be kézirat-kutatásainak eredményét a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Dr. Majorossy Imre az egyik legkülönlegesebb, spanyol nyelvű kézirattal kapcsolatos munkájának eddigi fejleményét összegezte.
A nádor vallásossága és a felekezeti kisajátítás
Az 1562-ben e napon elhunyt Nádasdy Tamás modern életrajza még várat magára, de neve jól ismert az egyháztörténet kutatói előtt is. Élete évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket, egy alapvető kérdésben pedig a XVIII. század óta vita zajlik: protestáns vagy katolikus volt-e a nádor?
„Hangoskodó jelszavakkal nagy célokat elérni nem lehet”
Jámbor hódolat „a hunok győzedelmes királyának és testvérének”
„Húsz [21] évig, három hónapig és tizenöt napig uralkodott tehát. Négy fiút nemzett; Árpádot, Gézát, Istvánt és Bélát. Elköltözött pedig az Úrhoz az Úr ezeregyszázhatvanegyedik [1162.] évében, május harmincegyedikén, egy szerdai [csütörtöki] napon. Teste Fehérvárott nyugszik.”
