Tanulmány: itt

Szerző

Várady Zoltán

Cím

Feliratos kőemlékek időmértékes verssorokkal

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2023.1.103

Absztrakt

A románkori antiqua, a korai gótikus, a gótikus maiuscula és a humanista capitalis be- tűs feliratokon olvashatunk időmértékes verseket hexameter és disztichon formában. Tanulmányomban ezeknek egy részét ismertetem és műfordítási próbálkozásaimat mutatom be. Antik mitológiai elemeket, római naptár használatot csak humanista feliratokon lát- hatunk. Viszont leoninusokkal a sokszor formulákat tartalmazó antiqua betűs és korai gótikus románkori feliratokon találkozunk.

Kulcsszavak

románkori antiqua, korai gótikus, gótikus maiuscula, humanista capitalis betűk, időmértékes verses feliratok, hexameter, disztichon, leoninus.

Tanulmány: itt

Szerző

Tóth Anna Judit

Cím

Luigi Ferdinando Marsigli és Köleséri Sámuel ismeretlen levelezése

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2023.1.86

Absztrakt

A 18. század első felében két nagy mű jelent meg, amelyek Magyarország ásványkincse- it tárgyalják: L. F. Marsigli Danubius Pannonico-mysicusa és Köleséri Sámuel Auraria Romano-dacicája. A két kiváló tudós levelezést is folytatott egymással. Marsiglinak Kölesérihez írott levelét Jakó Zsigmond találta meg és publikálta. A kiadó a levelet 1725-re datálta, azonban mint bizonyítom, kétségkívül korábban, a század első éveiben keletkezett. Köleséri válaszlevele lappangva maradt a gróf bolognai kéziratai között, mivel Frati teljes kézirati katalógusa nem tartalmazza a vonatkozó kötetet. A levelet Deák Antal András találta meg Bolognában, azonban az aláíró nevét tévesen, Samuel Rohfrey a Kreisbach formában olvasta ki. Azonban, mint sikerült azonosítanom, a le- vél küldője Köleséri Sámuel, aki melléknevét a szokásosabb Keres-eeri vagy Kereséri helyett itt németesen Kreisbach formában írja. Tanulmányom közli a két levél latin szövegét és magyar fordítását, valamit kísérletet teszek a levélváltás történeti körül- ményeinek rekonstruálására.

Kulcsszavak

L. F. Marsigli, Köleséri Sámuel, tudományos levelezés, erdélyi bányászat, ásványtan tudománytörténete, angliai peregrináció

Tanulmány: itt

Szerző

Szávai Ferenc

Cím

Bethlen István és a világgazdasági válság

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2023.1.68

Absztrakt

Bethlen István 1921. április 14-én kapott megbízást Horthy Miklós kormányzótól a mi- niszterelnöki funkció betöltésére. Neve egy korszakot szimbolizál, több mint tíz esz- tendeig a bethleni konszolidáció fűződik nevéhez. A kormányzás azonban nem volt zökkenőmentes, több konfliktusa keletkezett az ellenzékkel, a nemzetközi életben is. Szimbolikusan 1926 őszén lemondott, amit Horthy nem fogadott el. Valóságosan a vi- lággazdasági válság idején kerül sor a tényleges lemondására, a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, ebben milyen tényezők játszottak szerepet, különösen a világgazdasági válság. Beszédei, írásai és korabeli és mai szakirodalom ad magyaráza- tot a probléma összetett megközelítésére.

Kulcsszavak

világgazdasági válság, a konszolidáció válsága, optáns perek, frankhamisítási botrány

Tanulmány: itt

Szerző

Keszi Tamás

Cím

Alternatív javaslat a székely név és társadalmi csoport eredetének magyarázatára

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2023.1.44

Absztrakt

A székely szót a ’szökik’ igéből képezték az -l/ly deverbelis nomenképző használatával. A szó eredeti jelentése ’gyorsan mozgó, szökevény, elszökő (ember).’ A társadalmi cso- port kialakulása a 11. században kezdődött. A folyamat elindítója a földesúri rendszer kiépítése és a gyakori háborúk voltak, amelyek szolgák és függőségbe került szabadok szökéseihez, ’kóborlásához’ vezettek. A menekülők elsősorban a gyéren lakott határvi- déken telepedtek meg, ahol a különböző eredetű csoportok egységes identitást alakí- tottak ki. A folyamat történeti párhuzamát az ʿapiruk, a kozákok és a magyar hajdúk példája kínálja.

Kulcsszavak

székely, szökevény, üzbég/izbég, Csaba, államalapítás, „kóborlás,” ha- tárvidék, intézményi vákuum, ʿapiruk, kozákok, hajdúk

Tanulmány: itt

Szerző

Ferenczi Gábor

Cím

Vázlatpontok a nyelvi változatosság és nyelvi változás elméleti kérdéseihez

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2023.1.23

Absztrakt

Tanulmányom – elméleti sorvezetőként – a nyelvi variabilitás és nyelvi változás mi- benlétének rövid áttekintése után a nyelvváltozatok és a nyelv változandóságának kér- déskörét taglalja, amelyben külön kitér a nyelviváltozás-vizsgálatok típusaira, majd összefoglalja az ezredforduló környéki magyar (szocio)dialektológia főbb változásvizs- gálati eredményeit.

Kulcsszavak

nyelvi változatosság, nyelvi változás, nyelvelméletek, dialekto- lógia, geolingvisztika, szociolingvisztika, kognitív nyelvészet, változásvizsgálat

Tanulmány: itt

Szerző

Fabó Edit – Bacher-Tuli Andrea

Cím

Szent István-ünnepségek az 1880-as évek fordulóján

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2023.1.5

Absztrakt

Az 1880–1881-es esztendők Szent István-ünnepségei mozgalmasabb eseménnyé vál- tak az azt megelőző évekhez képest, ugyanis az augusztusi sajtótudósítások arról ta- núskodnak, hogy a Szent István-nap népszerűségét kihasználva több országos rendez- vény is rászerveződött az ünnepség körüli időszakra. Az egyházi ünnepekhez kötődő búcsúkat idéző „modern kori nagyvásár” még annyira nem volt jellemző. A történelmi vagy nemzeti emlékezet megerősítésében is fontos szerepet betöltő augusztus 20-án tömegek özönlöttek vidékről a fővárosba, és már nemcsak a megszokott nemzeti mú- zeumi, állatkerti, margitszigeti és városligeti látványosságok és mulatságok várták a vendégeket, hanem az ezekre a napokra időzített, a közös kulturális emlékezetbe szánt megmozdulások is. 1881-ben kiemelt sajtófigyelmet kapott a nőiparkiállítás, a fiumei küldöttség és a lóverseny. 1880-ban azonban az államalapító ünnepét még megelőzte Ferenc József szüle- tésnapja, akinek ezúttal az ötvenedik jubileumát ülték, így a szokásosnál fényesebb keretek között zajlottak a megemlékezések. A szerkesztőségek az uralkodóban az al- kotmányosság, a működőképes és magabiztosabb ország őrzőjét éltették. A királyi szü- letésnap és a Szent István-nap rendezvényei elkülönültek. Mindkét évfordulónak meg- volt a saját rítusa, és nem homályosították el egymás jelentőségét.

Kulcsszavak

dualizmus, nemzeti ünnep, Szent István-nap, Ferenc József, nő- iparkiállítás, Fiume, sajtótörténet, polgárság, társadalomtörténet