Folytatódik a Magyarságkutató Intézet Szent Korona-eszméről, Szent Korona-tanról  indított kerekasztalsorozata. A március 7-i esemény témaköre a vérszerződés lesz.

A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Dallos Gyula miniszteri biztos a magyar lovas hagyományok történelmünket átívelő és XXI. századi jelentőségéről beszélt.

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Varga Endre László történész az 1918–1920-as évek magyar­–lengyel politikai és katonai kapcsolatait mutatta be a legújabb kutatások tükrében.

A Magyarságkutató Intézet Filmre vitt történelem konferenciáján Dr. Tóth Dominik, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa előadásában a Medieval című, 2022-ben bemutatott filmet elemezte.

A Magyarságkutató Intézet Filmre vitt történelem elnevezésű konferenciáján Dr. Haramza Márk történész, muzeológus, régésztechnikus a középkori nehézlovasság filmes alkotásokban történő megjelenítéséről beszélt.

A hunok nyomába ered a Magyarságkutató Intézet. A kerekasztal-sorozat első részében, február 29-én, a nomadizmusról hallhatnak tudományos ismereteket az érdeklődők.

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Dr. Illik Péter Ferenc, az intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa A. G. M. Abbing holland postamester a trianoni traumáról kifejtett gondolatairól beszélt.

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Jeney János, az intézet tudományos segédmunkatársa a trianoni békediktátum aláírását megelőző román térképhamisításokról tartott előadást.

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Dr. Fazakas Zoltán József, az intézet szakmai és operatív főigazgató-helyettese az 1878. évi berlini szerződés és az 1919. évi párizsi kisebbségvédelmi szerződés alkotmányjogi értelmezéséről beszélt.

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Szidiropulosz Archimédesz történész, szociológus, a Trianon Kutatócsoport tudományos munkatársa a görög Trianonról (1919-1923), annak előzményeiről és hatásairól beszélt előadásában.