A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán hadtörténész volt az előadója a Csemadok Pozsony-Óvárosi alapszervezete által megrendezett minapi estnek. 

1958. október 24-én a csecsenföldi Groznijban született Szergej Vlagyimirovics Mahortyh, a Kaukázus és a kelet-európai sztyeppe preszkíta és kora szkíta korának, a kimmerek és szkíták történetének és régészeti emlékeinek egyik jelenleg is élő, elismert kutatója.

A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadóját, Prof. Dr. Raffay Ernőt a magyarországi páholyok és Trianon összefüggéseiről kérdezték a Spirit Fm „Eredet” című műsorában.

1956 februárjában a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusának zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédében ismertette Sztálin bűneit. A beszéd ugyan nem került nyilvánosságra, de a szellem kiszabadult a palackból. 

A Balaton és a Dráva között, a Kanizsa-patak – a mai Principális-csatorna – mocsarában elhelyezkedő kanizsai vár Szigetvár 1566-os elvesztését követően lett a Nyugat-Dunántúl, valamint Stájerország védelmének egyik legfontosabb erőssége, valamint a kanizsai főkapitányság központja.

„Ez hát a hon… Ez irdatlan
hegyek közé szorult katlan.
S az út… Kígyó vedlett bőre.
Hány népet vitt temetőre.
S hozott engem, ezer éve,
Árpád török szava, vére
bélyegével homlokomon…”

Kovács Vilmos: Verecke

Az 1444. évi várnai vereség, amely során I. Ulászló magyar király (1440–1444) életét vesztette, súlyos nehézségek elé állította a Magyar Királyságot. Ulászlónak még nem volt gyermeke, az előző uralkodó, Habsburg Albert (ur. 1437–1439) fia, V. (Utószülött) László pedig még csak négyéves volt, ráadásul III. Frigyes német király gyámsága alatt, valójában fogságában élt. 

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának „Pray 300” elnevezésű tudományos konferenciáján Pray György XVIII. századi jezsuita szerzetes munkásságát mutatták be, aki a források kritikai vizsgálatán alapuló történetírás első képviselője volt. Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Pray korának kiemelkedő történettudósaként rendkívül jelentős forrásgyűjtést végzett. 

1848. október 16 –17-én – azaz 175 esztendeje – gyűlt össze az udvarhelyszéki Agyagfalván a székely nemzeti gyűlés, amely nemcsak reagált 1848 tavaszi–nyári történéseire, de a későbbi katonai események szempontjából is fontos kérdéseket tárgyalt meg.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében.