1044 nyarán – történelmünk során először, de nem utoljára – két magyar király nézett szembe egymással a csatasíkon, bár ez a „szembenézés” nem volt szimmetrikus, mivel csak az egyik szereplő cselekedett önállóan, a másik egy őt támogató külső hatalom védőszárnyai alatt.

907. július 4-én és 5-én zajlott le a keleti frankok elleni csata Pozsonynál, amely korai hadtörténetünk egyik legfényesebb helytállását hozta. Sajnos erről a győzelemről egyetlen magyar krónikában sem olvashatunk; a közel korabeli kútfők közül csupán két német forrás ír övéik súlyos vereségéről. 

A Szent László-zarándokút volt a fókusza a Magyarságkutató Intézet és a katolikus egyház közötti megbeszélésnek.

Prof. Dr. Kásler Miklósnak, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának 2023. június 24-én, a nagyváradi Szent László konferencián elhangzott köszöntő beszéde

Ezzel a címmel 2023. június 24-én második alkalommal tartott tudományos konferenciát a nagyváradi Szent László Napokon a Magyarságkutató Intézet a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel közös szervezésben.

Semmelweis Ignácra emlékezünk Prof. Dr. Kásler Miklós 2018-ban megfogalmazott méltató gondolataival, amelyek a mai napon is aktuálisak.

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Kassai Lajos, a modernkori lovasíjászat megteremtője együttműködési megállapodást írt alá a Kassai-völgy lovagtermében. Kassai Lajossal a különleges érzésekkel átszőtt környezetben beszélgettünk.

„Hallom tizenegynéhány éve, hogy merjünk kicsik lenni. Nem lehetséges, mert a történelmünkben egy olyan mozzanat sem volt, amikor kicsik voltunk” – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Pesti Tv Polbeat című közéleti műsorának vendégeként.

A Magyarságkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött Kassai Lajos világhírű lovasíjásszal, aki megalkotta a hungarikumnak számító módszerét, a lovasíjász iskolát. Kassai Lajos népszerűsíti, terjeszti a magyar kultúrát; célja összhangban van a Magyarságkutató Intézet küldetésével, miszerint a magyar nemzet identitását, magyarságunkat megszilárdítsa és népszerűsítse. Mindkét fél feladatának tekinti azt is, hogy az ősi harci művészetekkel, köztük a lovasíjászattal és annak gyakorlatával és eszmeiségével megismertesse a szakmai és laikus közönséget.

Magyarország területe szeizmikus szempontból szerencsére kevéssé aktív, de néhány évszázadonként így is sor kerül egy-egy aránylag pusztító földrengésre. A legsúlyosabb és pontos adatokból ismert rengés Komárom városát sújtotta éppen 260 esztendeje, 1763. június 28-án, a kora reggeli órákban. A rengés a Richter-skála szerint körülbelül 6,3-as erősségű lehetett.