Nyolcvan évvel ezelőtt október 26-án [egyes források szerint 28-án] hunyt el Kabulban a világhírű régész, orientalista, Stein Márk Aurél, aki az egykori Selyemút térségének geográfiai leírásával, régészeti feltárásával, továbbá hatalmas mennyiségű keleti kézirat feldolgozásával szerzett magának elismerést.

1956. október 26-án dördült el a forradalom egyik legtöbb áldozatot követelő sortüze Mosonmagyaróváron.

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Dr. Jánk István és tudományos segédmunkatársa, Rási Szilvia a közelmúltban publikált tanulmányában a kisebbségi helyzetben élő, határon túli magyarok nyelvi, nyelvpolitikai kérdéseivel foglalkozik. 

A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán hadtörténész volt az előadója a Csemadok Pozsony-Óvárosi alapszervezete által megrendezett minapi estnek. 

1958. október 24-én a csecsenföldi Groznijban született Szergej Vlagyimirovics Mahortyh, a Kaukázus és a kelet-európai sztyeppe preszkíta és kora szkíta korának, a kimmerek és szkíták történetének és régészeti emlékeinek egyik jelenleg is élő, elismert kutatója.

A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadóját, Prof. Dr. Raffay Ernőt a magyarországi páholyok és Trianon összefüggéseiről kérdezték a Spirit Fm „Eredet” című műsorában.

1956 februárjában a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusának zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédében ismertette Sztálin bűneit. A beszéd ugyan nem került nyilvánosságra, de a szellem kiszabadult a palackból. 

A Balaton és a Dráva között, a Kanizsa-patak – a mai Principális-csatorna – mocsarában elhelyezkedő kanizsai vár Szigetvár 1566-os elvesztését követően lett a Nyugat-Dunántúl, valamint Stájerország védelmének egyik legfontosabb erőssége, valamint a kanizsai főkapitányság központja.

„Ez hát a hon… Ez irdatlan
hegyek közé szorult katlan.
S az út… Kígyó vedlett bőre.
Hány népet vitt temetőre.
S hozott engem, ezer éve,
Árpád török szava, vére
bélyegével homlokomon…”

Kovács Vilmos: Verecke

Az 1444. évi várnai vereség, amely során I. Ulászló magyar király (1440–1444) életét vesztette, súlyos nehézségek elé állította a Magyar Királyságot. Ulászlónak még nem volt gyermeke, az előző uralkodó, Habsburg Albert (ur. 1437–1439) fia, V. (Utószülött) László pedig még csak négyéves volt, ráadásul III. Frigyes német király gyámsága alatt, valójában fogságában élt.