A hagyományok éltetik a nemzetet címmel tart – immár második alkalommal – tudományos, ismeretterjesztő konferenciát a Magyarságkutató Intézet. A kétnapos rendezvény célja, hogy átfogóbb képet adjon hagyományainkról, a hagyományőrzés jelentőségéről különböző tudományos és művészeti ágakban.

Az időtlen értékek közvetítésével, bemutatásával közelebb hozza a múltat a jelenhez. Az esemény Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes ünnepélyes előadásával vette kezdetét.

A közös múltban gyökerező hagyományok továbbörökítésének nemzetmegtartó szerepe van, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel elmélyítik és megerősítik a magyar nemzeti identitást, összefogják a Kárpát-medence magyarságát; a hagyományőrzés híd a jelen és a múlt között – hangzott el a konferencia bevezetőjében.

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket szintetizálja, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. Olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Tevékenysége nagyban hozzájárul a magyar történelmi hagyományok ápolásához, megőrzéséhez – hangsúlyozta Balogh Andrea Johanna a Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese.

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke nyitóbeszédében kiemelte annak a jelentőségét, hogy megismerjük honnan származunk: mi az eredetünk, mit csináltak az őseink, miért éltek a földön, mi volt a küldetéstudatuk, és mit alkottak. A Magyarságkutató Intézet éppen ezeket a körülményeket vizsgálja tudományos szinten – fogalmazott. „Egyre inkább belemegyünk a részletekbe. Kezdjük megismerni az archeogenetikai, antropológiai részleteket, kutatjuk a forrásokat, haladunk előre a klasszika-filológiában, próbálunk az eredetünkre az ókínai és óperzsa szövegekben támpontokat találni. Feltárjuk kultúránk kincseit, ami átnyúlik az időn, átnyúlik évszázadokon és évezredeken.” – fejtette ki az intézet főigazgatója. Ha létezésünket keressük a világban, akár geográfiai, etnikai értelemben, vagy a cselekvéseink, a világlátásunk vonatkozásában, akkor azt talán a hagyományainkban is fellelhetjük – zárta gondolatait. 

A konferencia további részében hagyományőrző szakemberek, szakértők, művészek előadásaikban olyan témákat dolgoznak fel, mint például: honfoglalás kori hagyományőrzés; milyen a kora újkori újrajátszás aktuális helyzete, és mik a fejlődési lehetőségei itthon és Európában; a török kori viseletrekonstrukciók Magyarországon; I. világháborús katonai hagyományőrzés; a ló szerepvállalása a magyar történelemben és kultúrában; a kardhoz kapcsolódó eszmék és rítusok a középkori és újkori Magyarországon.