Zsidók és keresztények, napszámosok és urak imádkoztak érte

Mindig éltek közöttünk olyanok, akik önfeláldozó munkájukkal tették könnyebbé, elviselhetőbbé mások életét. Sokakra széles körben emlékezik az utókor, míg mások emlékezete szűkebb közösségekben él tovább, ám az ő nagyságuk is örök példaként szolgálhat. Ilyen volt Hibay Károly, a szegények egri orvosa is.

„Beteg vagyok, pár napig nem rendelek. Hibay.” Ezzel az egyetlen sorral üzent utoljára betegeinek 1924. árpilis 30-án dr. Hibay Károly, akit tíz nappal később a kiütéses tífusz áldozata lett. Egy hétig tartó haláltusája idején Eger lakosai köszönés helyett így üdvözölték egymást: „Hogy van Hibay doktor?” A szeretett orvos állapota megszüntette a vallási és társadalmi különbségeket a város lakosai között. Hibay Károly szervezete 1924. május 9-én, pénteken este fél 8-kor adta fel a betegséggel vívott harcot. Legendája halálakor már alakulóban volt, tisztelete az elmúlt száz évben pedig töretlen.

A Hibay család tősgyökeres egri família, a XVIII. század eleje óta a város polgárai voltak. Hibay György (1711-1771) 1766-ban bort termelt a Ráchegyen, gyermeke, Ádám (1762-1826) flastromozó volt.1 Fia, Hibay II. György (1801-1844) és unokája, Hibay III. György (1825-1905) szabómester. Utóbbi az Egerben 1844. május 19-én kiállított Vándorló Könyve szerint középtermetű, világos gesztenyeszín hajú szabólegény, akinek „homloka rendes, szemei kékek, orra középszerű, szája helyes, ajka kicsiny, ábrázattya gömbölyű, annak színe piros, különös ismertetője nincs.”2 Három évig tanulta a mesterséget Gyöngyösön, Cegléden, Pápán, Győrött, Magyaróváron, Pozsonyban, Pesten, Szegeden, valamennyi helyről kitűnő ajánlólevéllel távozott. Weszelovszky Máriát (1840-1866) 1858-ban vette feleségül, majd 1861-ben házat vásárolt Egerben. Nyolcvan évesen jómódú iparosként halt meg. Hosszú élete alatt magasra emelkedett az egri polgárok közt: volt Eger III. negyedének fertálymestere, s az Egri Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatótanácsának tagja. 

Fiát, Hibay IV. Györgyöt (1862-1926) már taníttatni is tudta. Az ifjú az egri Ciszterci Rend Szent Bernát Gimnáziumában érettségizett, gyógyszerész doktori oklevelét a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemtől kapta meg. Életének fontos állomása volt Szeged, ahol 1888. május 12-én feleségül vette Aigner Irént (1869-1954), akinek apja, Aigner Károly gyógyszerész szintén patikus volt.3 A házaspárnak négy gyermeke született, a két fiú, Hibay V. György és Hibay Károly még Szegeden látták meg a napvilágot 1889. június 5-én és 1890. augusztus 20-án.4

Rövid budapesti tartózkodás után – mivel a családfő a Vámház körúton működtetett gyógyszertárat – visszatértek Egerbe. Hibay megvásárolta a Kígyó patika tulajdonjogát 68.500 forintért szigeti Buzáth Lajostól.5 A vétel szerencsés volt, mert a patikával megkapta az „Egri Víz” receptjét.6 

A nagy forgalmú gyógyszertár tulajdonosának vagyona és társadalmi rangja szépen emelkedett: 1901-ben a Dobó-szobor bizottság pénztárosa lett, 1903-ban pedig apjához hasonlóan Eger III. negyedének fertálymesteri tisztjét is betöltötte. 

Idősebb fia folytatta apja hivatását, a fiatalabb viszont orvos lett. Az első világháború kitörésekor a testvérek katonai szolgálatot vállaltak, György Ungváron és környékén a hadsereg gyógyszerésze,7 Károly Tirolban volt orvos. A két testvér négy évig katonai képeslapokkal tartotta egymással a kapcsolatot, a frontról viszont csak Károly tért haza. 

 Hibay György

A modernizáció korában a vegyipar, különösen a gyógyszerészet hatalmas fejlődésnek indult. A szakma elsajátítása az orvoslással ellentétben nem igényelt külföldi gyakorlatot, s képzési ideje is rövidebb volt, így kevésbé terhelte a családi költségvetést. Nem véletlen, hogy az egyre stabilabb anyagi háttérrel rendelkező Hibay családból IV. és V. György is gyógyszerész lett, sőt Hibay Károly nagyapja, Aigner Károly szintén gyógyszerész volt.8 Apósa, Hartl Károly is a vegyiparban helyezkedett el.9 

Hibay Károly iskoláiról Curriculum Vitae-jében így írt: „Gimnáziumi tanulmányaim Egerben, a Ciszterci Rend katolikus főgimnáziumában végeztem. Tanulmányaim a budapesti és innsbrucki egyetemen végeztem és 1919. augusztusban szereztem meg orvosi doktori oklevelem. 1914. augusztustól 1918. novemberig a harctéren teljesítettem szolgálatot. 1913 októberétől 1914 augusztusáig, majd 1918 novemberétől 1919 szeptemberéig az egyetem kórházában dolgoztam. 1919 szeptembertől a II. számú szülészeti és női klinikán, mint gyakornok működöm.”10 

1914-ben önkéntes katonai szolgálatot vállalt, majd továbbszolgált. Az összeomlás után 1918 novemberétől folytatta orvosi munkáját az Egyetemek Kórházában, 1919 szeptemberében a szülészeti és női klinikán praktizált. Leendő nejét, a szintén egri gyökerekkel rendelkező Hartl Editet a parádfürdői Anna bálon ismerte meg 1922. július 29-én. 1922. október 4-én a budapesti Józsefvárosi plébánián házasságot kötöttek. 

1923 elején a házaspár visszaköltözött Egerbe. Hibay praxisának nagyságára jellemző, hogy az 1922-es esztendőre 60.000 koronás forgalmat állapítottak meg nála. A betegek jelentős része azonban nem fizetett. Híresek voltak a doktor „N. S.” azaz „Non Solvens” felirattal jelzett receptjei, amit azok a szegény hóstyai egriek kaptak, akik nem tudták volna a gyógyszert a patikában kiváltani. A „nem fizető” megjegyzés apjának szóló jelzés volt, aki ezeket a recepteket látva, ingyen kiadta a betegeknek a gyógyszert.  

A délelőtt 10-től 12-ig és délután 2-től 4-ig tartó rendelések, a kórházi munka és a rendszeressé váló éjszakai beteghívások mellett volt ereje arra is, hogy bekapcsolódjon a csecsemő- és gyermekvédelmi feladatokat ellátó Stefánia mozgalomba, amelynek vezető orvosa lett. Elsőként látta el a megyében az Egri Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosi teendőit is, szintén ellenszolgáltatás nélkül. Tiszteletét mégsem munkabírása, hanem emberszeretete teremtette meg: több nekrológban is felidézték azokat az alkalmakat, amikor az elaggott és kiszolgáltatott betegektől nemcsak hogy fizetséget nem fogatott el, hanem távozásakor a párnájuk alá csúsztatott némi aprópénzt, amely élelemre, tüzelőre és gyógyszerre is elegendő volt. 

Ezt a mély emberséget a fronton szerzett tapasztalatai táplálták, de nem felejtette el gyökereit, az egri iparosok világát sem. Erről így írt az egyik, Árnyékszala út 37. szám alatti betege, Kovács Istvánné. „A doktor úr halála nekünk is nagy bánatot okozott, ő volt a mi háziorvosunk. A jóságát leírni nem tudom, a kedves szüleim is folyton emlegetik (…) ha bármelyikünk beteg volt, még este 9-kor is kijött hozzánk (…) egy karácsony estén akkor is a kedves apám volt beteg, leült az ágya mellé, édesapám pedig megkínálta borral, és ő szívesen fogadta és mondá: iszom öregem a kedves egészségére. Az öreg mindjárt megkönnyebbült a doktor kezelése után.”11 Az asszony az özvegytől egy fényképet kért, hogy amíg a család „képes lesz egyet csináltatni a doktorról,” addig is velük maradjon szeretett orvosuk.  

1924-ben egy kiütéses tífuszban szenvedő lányt vittek be az egri kórházba vizsgálatra. A fertőző beteget – aki később felgyógyult – egy sötét, ablaktalan szobában helyezték el. A vizsgálatot végző Hibay Károlyt a rossz megvilágítású szobában megcsípte és megfertőzte a betegséget terjesztő tetű. A kór első jeleit észlelve az orvos egy sort függesztett ki ajtajára: „Beteg vagyok, pár napig nem rendelek. Hibay.” Szervezete tíz napig küzdött a magas lázzal járó betegséggel. A város legjobb orvosai, dr. Czekkel Ferenc, dr. Simkovits József és dr. Sándor Imre igyekeztek segíteni a gyógyulást kámfor, koffein befecskendezésével. 

A betegségnek hamar híre ment a városban. Nem csupán az utcán volt szóbeszéd a doktor állapota, hanem egy idő után a köszönést is felváltotta a kérdés: „Hogy van Hibay doktor?” A patikában naponta több százan érdeklődtek az orvos állapota után. Az Egri Népújság is rendszeresen tudósított a betegség lefolyásáról. Hibay haláltusája megszüntette a társadalmi és vallási különbségeket a városban: zsidók és keresztények, napszámosok és urak imádkoztak hitük szerint gyógyulásáért. 

Hibay Károly 1924. május 9-én, pénteken este fél 8-kor halt meg. A temetést a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében május 11-én délután 4 órára szervezték meg az egri Hatvani temetőben. Gyászmisét csak május 12-én celebráltak a Főszékesegyházban. 

Fél évszázaddal később, 1974-ben Hibay IV. György lakóhelyének, az egykori Újvilág utcának a nevét Hibay Károly nevére cserélték, 2014-ben emléktáblát avattak a doktor egykori belvárosi lakóháza falán, 2016 óta pedig egy 40 évnél fiatalabb orvos munkáját Hibay-emlékgyűrűvel ismerik el. 

Dr. Szuromi Rita, Magyarságkutató Intézet
a Történeti Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa
 
1 Flastromozó: A szó tapasztást jelent, de utcatapasztó mesteremberre épp úgy használták, mint a sebtapasztást végző személyre.
2 A Vándorló Könyv a család többi személyes iratával együtt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tulajdona, a hagyaték gondozója az intézmény Tittel Pál Könyvtára.
3 Aigner Károly 1831-ben ugyanazt a szegedi patikát működtette Széchenyi téren, melyet később veje is bérbe vett, de nem az apóstól, mivel közben több tulajdonosváltás is volt.
4 A házasságból született Irén (1892-1973) és Aranka (1896-1941) is. Hibay Irén Komáromy István felesége lett, akit 1919. május 3-án ellenforradalmi magatartása miatt a Poroszló melletti Rábolypusztán meggyilkoltak. Hibay Aranka Gallasy József neje volt.
5 Szigeti Buzáth Lajos (1855-1899): örmény származású patikus, Egerben több társadalmi megbízatást vállalt és több egyesületnek volt a pénztárosa. Az Egri Kereskedelmi és Iparhitelintézet elnöki és az Egri Szőlő Részvénytársulat igazgatói pozícióját is betöltötte.
6 Buzáth Lajos 1883-ban a Budapesti Vegykísérleti Állomástól „vizsgálati bizonyítványt” is beszerzett saját készítésű „Egri Víz”-éről. Az esszenciát a századfordulón három egri patika forgalmazta: az Irgalmas rendi Gránátalma, a Széchenyi úti Jezsuita patika jogutódja a Magyar Király és a Hibay-féle Piac téri Kígyó patika. Az 1884-es esztendőben nagy propaganda indult az „Eger” című helyi lapban a gyógyvíz ismertetésére és forgalmának növelésére. Sugár István kutatásaiból tudjuk, hogy rövid konkurencia harc után 1904-ben a belügyminisztérium a Gránátalma patikának adta meg az „Egri víz” név használati jogát. Dr. Hibay IV. Györgynek a döntés megváltoztatására beadott kérelmei nem jártak sikerrel, a patika ismertségét és forgalmát mégis megalapozta a készítmény forgalmazásának rövid időszaka.
7 Hibay V. György tüdőlövést kapott, amiből felgyógyult, ám 1918 novemberében spanyolnáthában Ungváron meghalt.
8 Aigner Károly (1835-1896) a szegedi Szentháromság patika üzleti jogát 1831-ben nyerte el, miután 1828-ban megszerezte a gyógyszerész oklevelét. Az épület 1836-ban a Főpiac északi szélén, a Palánk út 8 szám alatt állt, 1848-49-ben „Patikaház” megjelöléssel. Az 1851. évi főorvosi ellenőrzéskor a gyógyszertárat tágas, világos és száraz épületnek írták le, amelyben két segéd dolgozott. 1872 júniusában Aigner Károly, mint veterán gyógyszerész visszavonult és patikáját eladta Kiss Józsefnek. Helyváltoztatás után 1885-ben már Károlyi
Kálmán működtette azt, aki 1887 februárjában továbbadta dr. Hibay IV. Györgynek. A patika 1891 decemberében átköltözött a Takarékpénztár palotájának sarokhelyiségébe, majd 1895 januárjában újra
9 Hartl Károly (1862-1937) a Ciszterci Rend Szent Bernát Gimnáziumában érettségizett 1880-ban, Kolozsvárott szerezett gyógyszerész doktori oklevelet. Győrben vezette 1890 és 1898 közt a Magyar Királyi Patikát. Győrben házasodott 1893-ban Zink Mariannal. A család 1898-ban Budapestre költözött, mert Károly az Országos Chemia Vegyvizsgáló Intézet fővegyésze, majd kísérletügyi főigazgatója lett.
10 Az iratok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tulajdonában vannak. tulajdonost cserélt, 56.000 forintért Leizinger Gyula vásárolta meg.
11 Az irat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tulajdona.