A magyar őstörténetről – új módszerekkel

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferenciát a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2021. november 25–26-án tartotta. Az immár második alkalommal összehívott tanácskozás a Honalapítók, királyok, magyarok alcímet kapta. A tanulmánykötetben genetikusok, régészek, antropológusok, nyelvészek és történészek tizenegy tanulmányát olvashatják.

Kifejezett célunk volt, hogy az igen különböző tudományterületek szakmódszertani jellemzőit mellőzzék a szerzők a tanulmányaikban, így az új eredményeink az olvasók számára is könnyebben befogadhatóvá és megvitathatóvá válnak. A műhelybeszélgetés sorozattal elindult az a folyamat, amelynek a végén egyre több és több magyar őstörténettel kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre adunk konszenzusos választ.

Varga Gergely kollégám Középkori magyar uralkodók archeogenetikai vizsgálata címmel írta tanulmányát, amelyben kutatócsoportunk eredményeit foglalja össze a Szent László-koponyaereklye genetikai azonosítását körbejárva. Ma már egyértelmű, hogy egy korszerű régészeti feltárás után a leleteket különböző bioarcheológiai vizsgálatokkal egészítik ki a régészek. Viszont a 20. századi feltárások korszerű régészeti feldolgozása is fontos, hiszen újszerű következtetések vonhatók le, ahogy tette ezt Horvát Ciprián a Szakony-Kavicsbánya honfoglalás kori temetője. Adatok a kiscsaládi temetők kérdésköréhez című tanulmányában. A korai magyarság eredetével kapcsolatban kifejezetten fontos kutatási irány a Meótisz-mellék kora középkori népeinek vizsgálata. M. Lezsák Gabriella az Onogurok és szabirok a Meótisz mellékén című tanulmányában rámutat a történeti és régészeti párhuzamokra.

Az izgalmasabbnál izgalmasabb tanulmányokat sorolhatnám tovább, amelyekben tartalmaznak teljesen újszerű meglátásokat, és vannak olyanok is, amelyekben a korábban elvetett kutatási irányokat érdemes újra „felfedezni”. Nyugodt szívvel írhatom, hogy a tanulmánykötet elolvasása biztosan új gondolatokat és kérdéseket ébreszt az olvasóban. Kívánok ehhez az olvasóknak nyitottságot, a kutatóknak pedig ezúton is köszönöm a közös munkát.

„A világon elsőként hajtottunk végre sikeres genomelemzést egy katolikus szent ereklyéjén. Szent László Magyarország és Európa középkori történelmének egyik legjelentősebb alakja volt, legendás király és katolikus szent, így első számú ereklyéje igazolásának óriási történelmi és spirituális jelentősége van.”

Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés II. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 2022.

https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/magyar-ostorteneti-muhelybeszelgetes-ii