Bár a ma 587 évvel ezelőtt elhunyt, Nagyváradon eltemetett Luxemburgi Zsigmond maradványai elvesztek, ám a hagyomány szerint az uralkodó sírmellékletei közül néhány, így például a halotti koronája is fennmaradt. 

Bár e sírmellékletek Zsigmondhoz való kötődése vitatott, mindez jól jelképezi azt az uralkodói gyakorlatot, miszerint a hivatalos koronázási koronák mellett az uralkodók több más koronával is rendelkeztek, amelyeket különböző ceremoniális célokra készítettek. 

Zsigmond híres „kucsmás” ábrázolása kitűnően szemlélteti a sokat utazó diplomata uralkodó karakterét. Jól tudjuk, hogy az uralkodói utazásokat végigkísérték a politikai reprezentációt szolgáló, különböző ceremoniális események, melyek közül a leglátványosabbak a városi bevonulások (adventusok) voltak. Az uralkodó az utazás során jellemzően nem hordott díszruhát, hanem csak az adott várostól egy bizonyos távolságra cserélte le az utazóöltözetét. A korabeli idealizált ábrázolások tanúsága szerint Zsigmond a városi térben tartott ceremóniákon gyakran koronával a fején jelent meg. A krónikaírók ünnepi öltözékéről csak akkor készítettek részletesebb feljegyzéseket, ha az valamilyen módon eltért a megszokottól. A ceremóniatörténeti vizsgálatok szerint a birodalom területén zajlott adventus ceremóniákon, és a birodalom határain kívül rendezett diplomáciai csúcstalálkozókon egyaránt ritkán fordult elő, hogy a német uralkodó koronát viselt volna. 

Ha a források mégis említik, hogy Zsigmond a birodalom területén császári rangjához méltó öltözékben és koronával jelent meg, szinte bizonyos, hogy nem a jelenleg Bécsben őrzött birodalmi koronát viselte. A koronázási ékszereket a korszakban először a csehországi Karlštejn várában, majd rövidebb magyarországi kitérőt követően Nürnbergben őrizték. Különleges őrzési körülményeik miatt csak rendkívül indokolt esetben, például az 1433. évi római koronázás alkalmával szállították őket.

A tárgyalt kérdéssel kapcsolatban figyelemre méltó információkat tartalmaznak Zsigmond 1434. évi regensburgi tartózkodásának fennmaradt forrásai. Ezek alapján az uralkodó adósságainak rendezésére több ezüst edénnyel együtt egy drágakövekkel díszített aranykoronát is zálogba adott. Bár október elején elhagyta Regensburgot, az év végéig sem tett komoly lépéseket a korona visszaszerzésére. Az ügyben eljáró császári megbízott nem rendelkezett elegendő forrással a zálog kiváltására, így a korona továbbra is Regensburgban maradt, míg végül Zsigmond veje, Albert osztrák herceg vállalta a kezességet a kiváltás érdekében.

A korona funkcióját illetően további információval nem rendelkezünk. Feltételezhető azonban, hogy Zsigmond ünnepi öltözékének állandó részét képezte egy szimbolikus jelentőséggel nem bíró díszkorona, amely az utazások során végig az uralkodóval „együtt utazott”.