251 évvel ezelőtt, 1773. február 25-én született gróf Buttler János, akinek nagyvonalú adománya tette lehetővé, hogy 1831-ben letették a Ludovika Akadémia épületének alapkövét.

A külföldi gyökerű Buttler család eredetileg nem tartozott a magyar nemességhez, a XVIII. században mégis figyelemreméltó karrier utat jártak be, identitásuk pedig elmagyarosodott. 

A család első, hazánkat szolgáló tagja Buttler János József báró ezredes, 1689-ben Eger várának kapitánya volt, akinek nemességét Esterházy Pál nádor honosította 1691-ben. A későbbi Buttler vagyont is ő alapozta meg Heves vármegye déli részein. A kapitánynak gyermekei nem születtek, ezért magához vette unokaöccsét, János Lajost, akit az egri káptalan előtt 1701-ben örökbe fogadott, majd 1714-ben honfiúsították is. Két impozáns épületet hagyott az utókorra: az egri Buttler házat és az erdőtelki Buttler kastélyt, továbbá 1719-ben kápolnát építtetett Hanyi pusztán. A Hanyi kápolna búcsúkiváltságait 1791-ben adományozta VI. Pius Szent Anna napjára, s azt 1794-ben Eszterházy Károly egri püspök hirdette ki.

A dinasztiaalapítónak Gábor fiától született unokája, gróf Buttler János (1773. február 25 – 1845. május 7.) lett a család utolsó férfi tagja. Nevét a magyar történelem nem mint nagyvonalú mecénás, hanem mint tékozló dzsentri őrizte meg Mikszáth Kálmán 1900-ban megjelent Különös házasság című regénye miatt. A „legnagyobb palóc” tolla ezúttal nem tett jót a Buttlerek harmadik generációjával: a regény cselekményével ellentétben az már nem kapott figyelmet, hogy a Ludovika Akadémia épületének létrehozását gyakorlatilag Buttler János adománya tette lehetővé. 

Az alaptőkét, félmillió forintot 1808-ban biztosították az alsó- és felsőtábla követei. Ezt egészítette ki a gróf előbb 10 ezer, majd 126 ezer forinttal, hogy megvalósuljon a magyar nyelvű tisztképzés. Ezzel jóval felülmúlta Mária Ludovika adományát, aki 50 ezer forint küldött e célra. Az épület alapkövét 1831-ben letették, de a bécsi udvar nem járult hozzá a tisztképző megnyitásához.

A nagylelkű mecénás 1845. május 7-én Dobóruszkán elhunyt. Álma, a magyar nyelvű tisztképző intézet csak a kiegyezés után, 1872-ben nyitotta meg kapuit.