Az Évezredek órája podcast második évadának harmadik részében a középkori Magyar Királyság külföldre került királylányainak történetét és európai hatását járják körül a beszélgetés résztvevői. Az adás középpontjában a Sponsa mea, Regina nostra című tanulmánykötet áll, amely új megvilágításba helyezi a dinasztikus házasságokban szerepet vállaló magyar királylányok történelmi és kulturális örökségét. 

A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának legújabb epizódjában Toót-Holló Tamás beszélgetőtársai Bíró Csilla és Kerékjártó Ágnes, a kötet szerkesztői és szerzői voltak. A beszélgetés apropóját a Sponsa mea, Regina nostra című tanulmánygyűjtemény adja, amely a külföldre került magyar királylányok életútját, politikai szerepvállalását és civilizációs hatását vizsgálja interdiszciplináris megközelítésben.  

A kötet egyik alapvető vállalása, hogy árnyalja a „férfiközpontú” történetírás hagyományát, és reflektorfénybe állítsa azokat a női szereplőket, akik dinasztikus házasságaik révén Európa különböző udvaraiban fejtettek ki jelentős kulturális és spirituális hatást. A beszélgetés során világossá válik: a középkori királylányok nem pusztán dinasztikus „eszközök” voltak, hanem tudatos, cselekvő személyiségek, akik új hazájukban a keresztény hit védelme, a művészetek pártolása és a szociális gondoskodás terén is maradandót alkottak.

A mű időrendben haladva mutatja be többek között Skóciai Szent Margit, Szent Piroska, Árpád-házi Jolánta, Prágai Szent Ágnes, Árpád-házi Szent Kinga, Magyarországi Mária, Anjou Szent Hedvig és kiemelten Árpád-házi Szent Erzsébet alakját. Az adás külön hangsúlyt fektet Erzsébet rendkívül gyors szentté avatására és kultuszának európai elterjedésére, amelyhez a ferences eszmeiség térnyerése is hozzájárult.  

A beszélgetés egyik kulcsfogalma a „civilizatorikus hatás”: az a sokrétű kulturális, vallási és társadalomszervező tevékenység, amelyet ezek a királylányok új környezetükben kifejtettek. Szó esik templom- és kolostoralapításokról, művészeti mecenatúráról, közigazgatási újításokról, valamint arról is, miként járultak hozzá egyes térségek keresztény arculatának megszilárdulásához.

Az epizód kitér Skóciai Szent Margit származásának vitatott kérdésére is. A kötetben egymással vitázó álláspontok kaptak helyet, ami jól mutatja: a történeti források hiányosságai ellenére a téma továbbra is élő kutatási terület.  

Az adás végén a szerkesztők arra is felhívják a figyelmet, hogy a külföldre került magyar királylányok hatása nem csupán az adott országok történetében, hanem a magyar történelem alakulásában is tetten érhető – gondoljunk az Anjou-ház trónra kerülésére, amelyben Magyarországi Mária szerepe meghatározó volt.  

Az Évezredek órája legújabb része egyszerre tudományos igényű és ismeretterjesztő jellegű vállalkozás: célja, hogy a szakmai közeg mellett a szélesebb közönség számára is láthatóvá tegye a középkori Magyar Királyság európai beágyazottságát és a királylányok személyes történeteiben megmutatkozó kulturális teljesítményt.