A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának legújabb epizódja Mátyás király udvarának és országának virágzó reneszánsz kultúrájába enged betekintést – két különleges szövegvilág segítségével. Mátyás király besokallt egy nápolyi lóidomártól, s talán okkal tarthatott egy kartauzi szerzetestől...

Az adásban Mátyás külpolitikai leveleinek személyes hangvételét és Andreas Pannonius királytükrének humanista eszméit vizsgáljuk, hogy ezek alapján minél teljesebb képet kapjunk a király gondolkodásáról és önképéről.

A külpolitikai levelek fordítója segítségével feltárjuk, hogyan tükröződnek bennük Mátyás érzelmei, indulatai és határozott önbizalma. A kor egyik legerősebb európai uralkodójaként Mátyás magát az előkelőségek sorában is tudatosan pozicionálta. Ez az önérzet világosan érződik például 1465-ben II. Pál pápának írt levelében, amelyben határozottan visszautasítja a késlekedés vádját a török elleni hadjárattal kapcsolatban.

„Ne a gyávák és a lusták pletykálkodására hallgasson Dalmáciából – írja a pápa figyelmébe –, hanem rám, aki közelebb vagyok az ellenséghez, és akit felderítőim nem hagynak tudatlanságban.”

A levelekből azonban nemcsak a magabiztosság, hanem a humor is átsüt. Különösen emlékezetes az a levél, amelyet apósának, Ferdinánd nápolyi királynak írt, miután az Budára küldött neki egy lóidomárt kegyes ajándékként. Mátyás – mint megírta – gazdagon megjutalmazta, majd hazaküldte az idomárt, mert „mi, magyarok, a csatamezőn nem hajlított lábbal ugrabugráló, hanem olyan lovakra szorulunk, amelyek lábukat szélesen megvetve szilárdan megállnak.”

A podcast arra is kitér, hogy a Vitéz János-féle összeesküvés leverése után a kancellária működése és a levelezés stílusa is megváltozik. A király egyre több levelét maga diktálja, mivel a művelt kancelláriai hivatalnokok köre megfogyatkozott. Ez a változás Mátyás elmagányosodásának jeleként is értelmezhető.

Az adás másik fókuszában Andreas Pannonius, a magyar származású, Itáliában élő kartauzi szerzetes áll, aki 1467-ben írta Mátyás királynak ajánlott királytükrét.

Művében a királyi erényekről elmélkedik, s büszkén vallja, hogy fiatal katonaként öt éven át szolgált Hunyadi János mellett – ott lehetett Kolozsváron is Mátyás születésekor.

Bár a királytükör első pillantásra teológiai értekezés, politikailag is izgalmas olvasmány: több kutató – köztük Bene Sándor – szerint Vitéz János mellett agitáló propagandaelemek is fellelhetők benne.

A podcast vendégei azt is megvitatják, vajon okkal feltételezhető-e, hogy a szerzetes tudatosan az összeesküvők szellemi hátterét erősítette, vagy csupán félreértelmezett gondolatok vezettek ehhez a feltételezéshez.

Az epizód így nemcsak a reneszánsz diplomácia és humanizmus, hanem az összeesküvés-elméletek iránt érdeklődő hallgatók számára is tartogat meglepetéseket.

Kiderül belőle, hogyan élhetett és gondolkodhatott egy olyan kartauzi szerzetes, akinek napjait imádság és zsolozsma töltötte ki – s mégis kapcsolatba került egy európai uralkodóval.

A podcastot Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész moderálja.

Beszélgetőtársai: Bíró Csilla, a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, valamint Darvas Mátyás, a Klasszika-filológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

„A KUT-PALY-00440-3/2024 számú Támogatói Okirattal jelzett projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 kódszámú Tudományos Mecenatúra Pályázat program, annak MEC_N_24 kódszámú alprogramja keretében és finanszírozásában valósult meg.”