A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Dr. Hoppál K. Bulcsú filozófus, teológus, az intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának munkatársa összehasonlította a csíksomlyói és a gyimesbükki pünkösdi búcsút.

A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Kiss Attila, a Zengő Nyíl Történelmi Íjász Iskola és Kísérleti Régészeti Műhely elnöke tartott előadást. Elmondta, egyik legfőbb kutatási területe a népvándorláskori íjász és lovas felszerelés vizsgálata.

Újabb kerekasztal-beszélgetéssel folytatja a Hunok nyomában című sorozatát a Magyarságkutató Intézet. A március 14-én 18 órakor kezdődő eseményen a hunokról szóló ókori írásokról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Józsa Judit korondi származású kerámiaszobrász, művészettörténész arról beszélt, mit jelent a magyar örökség, és mindez hogyan jelenik meg művészeti alkotásaiban.

A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes és keramikus a szakrális népművészet hatásairól beszélt.

A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Mónus József László hagyományőrző, többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász a IX-XI. századi magyar lovas harcosok íjairól és nyilairól tartott előadást.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet Szent Korona-eszméről, Szent Korona-tanról  indított kerekasztalsorozata. A március 7-i esemény témaköre a vérszerződés lesz.

A Magyarságkutató Intézet Hagyományok éltetik a nemzetet konferenciáján Dallos Gyula miniszteri biztos a magyar lovas hagyományok történelmünket átívelő és XXI. századi jelentőségéről beszélt.

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Varga Endre László történész az 1918–1920-as évek magyar­–lengyel politikai és katonai kapcsolatait mutatta be a legújabb kutatások tükrében.