A Magyarságkutató Intézet munkatársa meghívott plenáris előadóként vett részt a III. „Szláv–türk világ: történelem és modernitás” című nemzetközi tudományos konferencián, amelyet 2026. június 26–27-én rendeztek meg Csebokszáriban, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvas Köztársaság fővárosában. A rangos tudományos fórum kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy Intézetünk legújabb nyelvtörténeti kutatási eredményei nemzetközi szakmai közegben is bemutatkozhassanak, valamint új tudományos együttműködések alapjai szülessenek.

A konferenciát a Csuvas Állami Bölcsészettudományi Intézet szervezte, amely plenáris előadás megtartására hívta meg Tóth Zsoltot, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársát. Az utazás és a szállás költségeit a Csuvas Köztársaság Oktatási Minisztériuma biztosította.

Az első napon a konferencia ünnepélyes megnyitóját kulturális műsor és a Csuvas Köztársaság vezetőinek, valamint a meghívott közéleti személyiségek köszöntői előzték meg. Ezt követően hangzott el a hét plenáris előadás a Filharmónia nagytermében, amely zsúfolásig megtelt a konferencia résztvevőivel és az eseményre meghívott vendégekkel.

Már a plenáris előadások során is nyilvánvalóvá vált a konferencia tematikai sokszínűsége. Az előadók egyebek mellett a Volga-vidéki régészeti feltárások eredményeiről, egy fehéroroszországi orosz város régészeti kutatásáról, a volgai pentaton népzenei övezetről, a kirgiz lókikötő oszlopok kulturális vonatkozásairól, az orosz nyelvjárások török jövevényszavairól, valamint Szibéria török és szláv népeinek interetnikus kapcsolatairól számoltak be.

Tóth Zsolt orosz nyelvű előadása A magyar nyelv török és szláv jövevényszavainak összevetése címet viselte. Munkatársunk rámutatott a török–magyar nyelvi érintkezések vizsgálatának jelentőségére és aktualitására, valamint arra, hogy e kutatásokban miért tölt be kiemelkedő szerepet a csuvas nyelv, mint a volgai bolgár egyetlen élő utódnyelve. Előadásának újszerűségét az adta, hogy összehasonlító elemzésnek vetette alá a magyar nyelv török és szláv jövevényszavait átvételük ideje és helye, társadalmi hatásaik, a magyar szókincsbe való beilleszkedésük, valamint további nyelvi sajátosságaik alapján.

A délutáni program három szekció hét alszekciójában folytatódott. A konferencián Oroszország több mint harminc régiójából, valamint tíz országból érkeztek kutatók, akik több mint száz egyetemet, kutatóintézetet, múzeumot és egyéb tudományos intézményt képviseltek.

A konferencia második napján kulturális programok mellett ifjúsági vitafórumot is rendeztek, amelyre Tóth Zsolt külön meghívást kapott. A „Történelmi értékek megőrzése és átadása a fiatal nemzedék számára az oktatásban” című beszélgetés résztvevőjeként osztotta meg tapasztalatait.

A konferencia nemcsak a tudományos eredmények bemutatására adott lehetőséget, hanem jelentősen hozzájárult a Magyarságkutató Intézet nemzetközi szakmai kapcsolatainak bővítéséhez is. A kialakult új együttműködések várhatóan tovább erősítik Intézetünk és az oroszországi turkológiai kutatóközpontok közötti tudományos kapcsolatokat, elősegítve a közös kutatások és szakmai párbeszéd elmélyítését.