A Magyarságkutató Intézet új szervezeti keretek között folytatja tudományos tevékenységét. Az Intézet új Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2026 márciusában hagyta jóvá, amely a közelmúltban lépett hatályba.

Az Intézet működésének középpontjában továbbra is a magyarság őstörténetének komplex, több tudományágat összekapcsoló kutatása áll. Magyarországon egyedülálló módon, egységes intézményi keretben folytatódik a történeti, régészeti, nyelvészeti, néprajzi és archeogenetikai kutatások összehangolt művelése.

A szervezeti átalakítás célja a kutatási struktúra átláthatóbbá tétele, az együttműködések erősítése, valamint a tudományos kapacitások hatékonyabb összehangolása.

Az új szervezeti rendben az Intézet a korábbi tíz helyett nyolc kutatóközponttal működik:

• Archeogenetikai és Antropológiai Kutatóközpont
• Klasszika-filológiai Kutatóközpont
• Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvtervezési Kutatóközpont
• Néprajzi Kutatóközpont
• Régészeti Kutatóközpont
• Történeti Kutatóközpont
• Eurázsiai Kapcsolatok Kutatóközpontja
• Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpont

Az új szervezeti struktúrában kiemelt szerepet kap az Eurázsiai Kapcsolatok Kutatóközpontja, amely a magyarság sztyeppei és tágabb eurázsiai kapcsolatrendszerének kutatására koncentrál, integrálva a különböző tudományterületek eredményeit.

Új szervezeti egységként működik a Hagyományőrző és Történeti Rekonstrukciós Kutatóközpont is, amely a tudományos kutatások eredményeire építve támogatja a hiteles viselet-, fegyver- és életmód-rekonstrukciókat, valamint ezek szélesebb közönség számára történő bemutatását.

Az átalakítás részeként:

• a Történeti Kutatóközpont keretein belül integráltan folytatódnak a korábbi eszmetörténeti, valamint a népességföldrajzi és geoinformatikai kutatások,
• a nyelvtörténeti és nyelvtervezési kutatások egységes szervezeti keretbe kerülnek,
• a korábbi László Gyula Kutatóközpont feladatait a releváns kutatóközpontok veszik át, míg az archívumi tevékenység önálló szervezeti egységként működik tovább.

Az átalakított szervezeti struktúra célja, hogy hosszú távon stabil és hatékony keretet biztosítson a magyar őstörténet kutatásához, valamint erősítse az Intézet hazai és nemzetközi tudományos együttműködéseit.